Területi autonómia? Az MKP elnöke válaszol

Pozsony |

<p>Miért nem területi autonómiának hívják, mi lesz a sorsa, milyen szlovák reakciókra számítanak? Berényi Józsefet az MKP hétfőn nyilvánosságra hozott autonómiakoncepciójáról kérdeztük.&nbsp;</p>

Hétfőn hozták nyilvánosságra a párt autonómiakoncepcióját. Miért tartott másfél évig, amíg elkészült? Komoly, átfogó és védhető dokumentumot akartunk az asztalra letenni. Véleményem szerint sikerült, hiszen az anyag kb. 70 oldal. Emellett, nem titkolom, hogy az MKP vezetői és szakértői közt volt néhány komoly szakmai vita, amelynek tisztázása időt igényelt. De elmondtuk többször azt is, hogy kampányidőszakban nem kívánjuk az anyag nyilvánosságra hozatalát, hogy ezzel is óvjuk jelöltjeinket a demagóg és manipulatív támadásoktól. Az elmúlt másfél évben egyfolytában választások, tehát kampány volt Szlovákiában. Most értünk el oda, hogy bő egy évünk van koncepciónk népszerűsítésére és magyarázatára.  Mi a céljuk ezzel a koncepcióval? Két alapvető célból fogalmaztuk meg: a szlovákiai magyarság ma 110 ezerrel kevesebb, mint 25 évvel ezelőtt, Dél-Szlovákia gazdasági lemaradása egyre jelentősebb az országos átlaghoz viszonyítva. Ennek a két folyamatnak a megváltoztatása érdekében fogalmaztuk meg koncepciónkat.  Meddig tart az anyag nyilvános vitája, és mit kell ez alatt érteni? Dokumentumunkat teljes egészében az MKP honlapjára tesszük fel, és itt teremtjük meg a módját annak is, hogy bárki hozzászólhasson. A nyilvános vita addig tart, amíg látni fogjuk, hogy érdembeli javaslatok érkeznek.  A területi autonómia vörös posztó a szlovákok szemében. Nem tart attól, hogy ez a koncepció még jobban elszigeteli a pártot? A párt nincs elszigetelve, hiszen helyi, megyei és európai szinten együttműködünk a szlovák pártokkal. Ha bejutunk a parlamentbe, akkor az együttműködés az országos szintre is jellemző lesz. Függetlenül attól, van-e koncepciónk, vagy nincs. Ma minden, magyarokat érintő jogbővítés egyébként is „vörös posztó”. Ezen túl hangsúlyoznám, hogy javaslatunkban az 50% alatti magyarsági aránynál személyi elvű önkormányzat létrejöttét, az 50% fölötti aránynál különleges jogállású regionális önkormányzat létrejöttét javasoljuk.  Az elmúlt 25 évben a politikai és tartalmi szempontból szerényebb kulturális és oktatási autonómiát sem sikerült kiharcolnia a honi magyar politikai elitnek. Nem lett volna taktikusabb, ha azután fogalmazódik meg célként a területi önkormányzat, miután ezt a kettőt sikerült elérni? A kérdés olyan, mint amikor a múlt század 80-as éveiben azt mondták nekünk, diákoknak, ne a kommunista egyeduralmat megkérdőjelező ellenzékre hallgassunk, hanem a reformkommunistákra, mert azoknak van reális lehetőségük változtatni a helyzeten. Aztán 1989-ben kiderült, hogy ez nem így van. A magyarság száma Szlovákiában jelentősen csökken. De még mindig vagyunk annyian, hogy egy Dél-Szlovákiában működő, különleges jogállású regionális önkormányzat létrehozatala szakmai és politikai szempontból is védhető. Az említett többségi magyar területen összesen 495 312 ember él. Ebből 344 529 a magyar (69,5 százalék), a szlovákok száma 114 512 (23,12 százalék). Tíz-tizenöt év múlva a jelenlegi folyamatoknak köszönhetően a mai objektív lehetőségek már valószínű, nem lesznek.  Ha jól értelmezzük, a különleges jogállású regionális önkormányzat gyakorlatilag, a napi politikai és „népi” nyelvhasználatban területi autonómiát jelent? Az autonómia szónak más a jelentése a magyar és más a szlovák nyelvben. Ezért választottuk a különleges jogállású regionális önkormányzat kifejezést.  A területi autonómia a 2016-os választási program részét is fogja képezni? A közvita eredményét figyelembe véve, természetesen: igen. Koncepciónkban igyekeztünk mindenre választ adni. Javaslataink szerint sem a szlovák, sem a magyar közösség nem leszavazható, és az önkéntes csatlakozási elv alapján jönnek létre az önkormányzati intézmények. Természetesen azt is hangsúlyozni kell, hogy az egész folyamat csak a szlovák parlament döntése után indulhat el.  A keddi nyomatott Új Szóban megjelenő interjúban a pártelnök arról is beszél, hogy nyitás nélkül nem lesz listavezető a 2016-os választáson. Megkérdeztük a Híddal történő együttműködésről, elmondja, ki Komárom sztárja, s hogy hogyan lehet helyrehozni egy megromlott politikai házasságot.   
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?