Teljesen át kellene szabni az iskolát

A Tandem nonprofit szervezet a „Beszéljünk iskoláink jövőjéről” országos felmérés keretében, szülők, pedagógusok és diákok bevonásával arra a kérdésre keresték a választ, milyennek kellene lennie a 21. század, a jövő modern iskolájának. A felmérés az oktatás tartalma, illetve a pedagógiai szempontokra fókuszálva készült, oktatáspolitikai kérdésekre nem tértek ki. A műhelymunkákon abból indultak ki, hogy bár a társadalom óriási fejlődésen ment keresztül, az iskolában még mindig az évtizedekkel korábbi poroszos, az úgynevezett frontális módszerrel folyik az oktatás.

Modern iskola
Urbán Péter, a projekt szakmai vezetője elmondta, a workshopokon öt témakör rezonált a legjelentősebben. Az első témakör az iskolai környezet, az osztályok, a tantermek berendezése, felszereltsége, a parkosított udvar, vagyis egy olyan környezet kialakítása, mely minden igényt kielégít. „A visszajelzések alapján az iskolákban igény lenne tanulószobára, dühöngőre, pihenősarokra. Az iskolának olyan komfortos helynek kellene lennie, ahol mind a tanár, mind a diák jól érzi magát” – mondta Urbán Péter, aki szerint a menzák színvonala is központi téma volt.

„Diktálás és körmölés”
A felmérés arra is rámutat, hogy nagyon sok helyen még mindig úgy folyik a tanítás, hogy a tanár diktál, a diák körmöl és memorizál. Ez már nem elégíti ki az igényeket, hiszen az internetnek köszönhetően a diák pillanatok alatt hozzájut az információhoz. „A memorizálás helyett probléma- és feladatmegoldásra kellene felkészíteni a diákokat, hogy ne csak egy tantárgyban gondolkodjanak. Az iskolának és az ott zajló munkának sokkal jobban kellene erősítenie a diákok, az egyén személyiségének fejlődését. Önállóságra és kritikai gondolkodásra kellene nevelni a diákokat, hogy meg tudják különböztetni a hiteles forrásokat az álhírektől, és erősíteni kellene az együttműködést” – sorolta az elvárásokat a Tandem vezetője.
 

Személyiségfejlesztés
A visszajelzések alapján nagy igény van a hangsúlyos személyiség- és kompetenciafejlesztésre. „Kezdve a felelősségvállalástól, a csapatszellem, az önismeret, az empátia és az egymás iránti lojalitás fejlesztésétől egészen a gyakorlati készségeknek, képességeknek a fejlesztéséig, melyekre a mindennapi életben szüksége lesz a diáknak” – magyarázta Urbán Péter, az elvárások szerint ezek ne csak mellékesen jelenjenek meg az iskolában.

Mentorszerepben a tanár
A felmérés szerint a tanári szerepkörnek is át kell alakulnia. Évtizedeken át a tudás, az információ hordozója és átadója volt. Ma már a diákok pedagógus nélkül is minden információhoz hozzájutnak, sőt, sok esetben a tanár tudása véges, míg a világhálónak köszönhetően gyakorlatilag nincsenek határok. „Éppen ezért a pedagógus legyen közvetítő, mentor a tudás megszerzéséhez vezető úton”– mutatott rá Urbán Péter.

Jegyek helyett elemzés
A Tandem felmérésének résztvevői a jegyrendszer, az osztályzás helyett személyre szabott, egyéni, komplex írásbeli elemzés mellett érvelnek. Ennek köszönhetően a szülő teljesebb képet kapna gyermeke teljesítményéről, sőt, a diák is láthatná, honnan indult, hogyan fejlődött és hol tart a fejlődésben. „A jegyek csak az adatokban mérhető tudást mérik, rengeteg olyan készséget és képességet nem mérnek, melyek a mindennapi életben, a közösség működésének szempontjából nagyon fontosak. Nem méri a kreativitást, a kezdeményezőkészséget, a spontaneitást, a becsületes hozzáállást, sem azt, ki mennyire veszi ki a részét a közös munkából. Ezért fordulhat elő az, hogy a tiszta egyes tanulók az iskolából kikerülve nem lesznek sikeresek. Nincs egyenes arány a kiváló tanuló és a sikeres ember között. Sok gyengébb tanuló fényes karriert épít” – összegezte Urbán Péter.

Fekete doboz
A műhelymunkák résztvevőit regionálisan további témakörök is foglalkozatták, például az, hogy a magyar szülők miért döntenek a szlovák iskola mellett, illetve, hogy a roma gyerekek miatt egyre kevesebb a gyermek a magyar iskolákban. Felvetették a kiégett pedagógusok jelenségét, illetve több helyen megfogalmazták azt is, hogy egyre gyengébb tudással kerülnek ki a pályakezdő pedagógusok az egyetemről.
Az általunk megszólított pedagógusok hasonló problémákat fogalmaztak meg. Sill Zsuzsanna, az Illésházy István Alapiskola pedagógusa szerint minden tantárgyban rengeteg a lexikális anyag, akár az irodalomról, akár a természettudományi tantárgyakról legyen szó. „Gyakorló szülőként és pedagógusként is az az érzésem, hogy a felejtésnek tanítunk, sokszor felesleges dolgokat. Sokkal több teret kellene adni a gyakorlati tudás elsajátításának. A diákok értékelésénél kevésnek tartom az 1-től 5-ig terjedő skálát, a jeggyel való osztályozás nem objektív, így ha tehetem, kiegészítem a szóbeli értékeléssel” – mondja Sill Zsuzsanna, aki módosítaná a pedagógusok képzését és az egyes tantárgyak tananyagát is összehangolná.

Kérdéses reform
A felmérés ötlete szlovák oktatásügyi szakemberektől származik. Az általuk készítette felmérés és kutatás eredményét, valamint egy reprezentatív telefonos közvélemény-kutatás eredményével együtt az „Atlas predstáv o budúcnosti vzdelania na Slovensku” dokumentumban hozták nyilvánosságra. A felmérésen dolgozó szakemberek közvetve és közvetlenül is együttműködtek a Tanuló Szlovákia névre keresztelt közoktatási reform kidolgozásán. Számos felvetésre, problémakörre reflektál is az elkészült reformtervezet. Urbán Péter szerint sajnálatos, hogy az oktatási tárca jelenlegi vezetése egy új dokumentum kidolgozásán fáradozik, ahelyett, hogy folytatná a már elindított folyamatokat.
Egyelőre az sem világos, hogy mi a tárca szándéka a kész dokumentummal, illetve hogy az abban foglaltakat beépítik-e az új dokumentumba.
„Egy, a magyar közegben készült felmérés eredményeinek összegzéséről azért nem készül egy hasonló atlasz, mert a szlovák kollégákkal konzultálva kiderült, a gyakorlati és a tartalmi kérdésekben megegyezik a szlovák és a magyar közvélemény álláspontja, véleménye” – mondta el lapunknak Urbán Péter.

A magyarok körében készült felmérésben 367-en vettek részt.

Ibos Emese, Bokros Krisztina