Tekintete a Felvidéken

November 30-án a volt Vármegyeháza dísztermében avatták fel a bajor hercegnő, Erzsébet magyar királyné terrakotta szobrát. Az ünnepi eseményen részt vett Habsburg György, hazánk Európai Uniós nagykövete, Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, Koditek Pál, a Kulturális Idegenforgalmi és Sportbizottság elnöke, valamint dr. Kolumbán György képviselő.

Koditek Pál beszédében kiemelte, hogy az 1920-ban készült szobor az Esztergom Baráti Egyesület 1998-as kezdeményezésére kerülhetett mostani méltó helyére. A képviselő megemlékezett Erzsébet királyné életének fontosabb állomásairól, melyekben mindig megtalálható volt személyes kapcsolata és kötődése a magyar néphez. Egyengette a kiegyezés útját, a magyarok sorsát szívvel-lélekkel próbálta jobbítani. A királynő halála után 22 évvel készült szobor készítőjéről dr. Kolumbán György képviselő elmondta, hogy akárcsak a hercegnő, ő is bajor származású volt. Zala György a millenniumi szobor együttes megalkotása, az aradi szabadságszobor befejezése után készítette el alkotását, mely a királynőt az 1867-es koronázási ruházatban ábrázolja. Az akkor 29 éves Erzsébet dekoltázsán ott található a Magyar Vöröskereszt érdemrendje.

A királynő Felvidék felé tekintő szobrát 1926 nyarán állították fel a Kolos-híd melletti téren, ám az időjárás és az ártó szándék elől biztos helyre menekítették. Pótlására elkészítették a szobor bronz másolatát, a féltő, aggódó szempár most is követi a határon túl élő magyarok sorsát. Habsburg György családja nevében hálásan megköszönte Erzsébet királynő szobrának méltó helyre emelését. Felhívta a figyelmet, hogy bár néhányan a filmvászonról csak Sissinek ismerik, a királynő kemény politikus volt. Nem csak verseket és énekeket írt, nélküle a kiegyezés sem jöhetett volna létre. (L.ZS.)