Tavaly még javult a helyzet a korrupciót illetően, de a jövőkép már kevésbé biztató

A berlini székhelyű Transparency International minden évben közzéteszi az úgynevezett Korrupció Érzékelési Indexet (CPI), amelyet 13 független szervezet mutatói alapján állítanak össze. Közéjük tartozik a Világbank, a Világgazdasági Fórum, valamint különféle tanácsadó szervezetek és agytrösztök (think tank). A Transparency International ezek létrehozásában nem vállal szerepet, csupán összeveti a meglévő eredményeket. A listát először 1995-ben készítették el, de 2012 óta új módszertannal dolgoznak, aminek köszönhetően már éves viszonylatban is össze lehet hasonlítani az elemzéseket.

Újabb javulás

A Transparency International szlovákiai kihelyezettsége, vagyis a TIS lapunknak eljuttatta a legfrissebb adatokat, kiemelt figyelmet szentelve a hazai eredményeknek. Kiderült, hogy Szlovákia a 180 országot tartalmazó listán 2023-ban a 47. helyet szerezte meg, ezzel két helyet javítva az egy évvel korábbi eredményéhez képest. Az értékelésben 54 pontot ért el a maximálisan megszerezhető 100-ból (minél magasabb a pontszám, annál alacsonyabb a korrupció mértéke), ami az eddigi legjobb eredmény a mérések történetében.

Fontos hangsúlyozni, hogy az eredmények főként arra az időszakra vonatkoznak, amikor az ország élén Eduard Heger (korábban OĽaNO, jelenleg Demokraták), illetve Ódor Lajos állt.

Ha figyelembe vesszük a teljes előző választási ciklust (vagyis a 2020 és 2023 közti időszakot), Szlovákia összesen 13 helyet javított, ami a TIS elemzői szerint is nagy előrelépésnek számít. Ugyanakkor a kormányprogramban vállalt 20 helyes javítási ígéretet nem sikerült teljesíteni.

Van hova fejlődni

A történelmi legjobb eredmény ellenére az ország még mindig 10 ponttal elmarad az Európai Uniós átlagtól. Ennek okán a 27 tagország közül mindössze 7-en végeztek Szlovákia mögött: Ciprus, Málta, Horvátország, Görögország, Románia, Bulgária és végül Magyarország. Utóbbi a TIS értékelése alapján továbbra is az EU legkorruptabb országának minősül, csakúgy, mint 2022-ben.

A V4 tekintetében Csehország szerepelt a legjobban (41. hely, 57 pont), utána következik Szlovákia és Lengyelország (ugyanannyi ponttal mindkét ország a 47. helyen), és a legutolsó a már említett Magyarország (76. hely, 42 pont).

A lista első helyén (nemcsak Európát, hanem az összes vizsgált országot beleértve) Dánia végzett, amely 90 pontot zsebelt be. A második helyen Finnország zárt 87 ponttal, majd Új-Zéland következik 85 ponttal.

A javulás okai

A Szlovákiában tapasztalható pozitív trend a TIS elemzése alapján javarészt a rendőrség és az ügyészség igyekezetének köszönhető, akik megpróbálták feltárni a korrupciót és a hatalommal való visszaélést, még a legmagasabb politikai körökben is, beleértve a befolyásos vállalkozókat, a bűnüldöző szerveket és az igazságszolgáltatás képviselőit.

„A bűnüldöző szervek néhány hibája ellenére is jelentős előrelépés történt a legsúlyosabb bűncselekmények feltárásában, ami Szlovákiában évekig stagnált”

– olvasható az elemzésben.

A jogerősen elítéltek közül példaként kiemelték Marián Kučerkát és Bernard Slobodníkot, a rendőrség egykori tisztviselőit, valamint František Imreczét, a pénzügyőrség korábbi vezetőjét. A nem jogerősen elítéltek között pedig olyan nevek szerepelnek, mint Peter Kažimír, a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) elnöke, Ján Slota, az SNS volt vezetője vagy Ján Kaľavský egykori nyomozó.

Ehhez képest most...

A rendőrség és az ügyészség igyekezetét a statisztikák is alátámasztják. Az ügyészség előzetes adatai szerint tavaly 160 személy ellen indult eljárás korrupció miatt, 75 esetben pedig megtörtént a vádemelés. Hasonló eredményeket láthattunk 2022-ben is.

„Paradox módon, éppen a Különleges Ügyészséget (ÚŠP) és a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökséget (NAKA) tervezi Robert Fico új kormánya sürgősen megszüntetni, amelyek hatáskörébe a korrupciós botrányok feltárása is beletartozik”

– írta a TIS.

Ficóék a lépéseket azzal indokolják, hogy az említett intézmények az eljárásmódjukkal számtalanszor megsértették az alapvető emberi jogokat, de ezeket az állításokat még Zuzana Čaputová köztársasági elnök kérésére sem támasztották alá bizonyítékokkal.

Az ÚŠP által felügyelt korrupciós botrányok 95 százalékéban a bazini Specializált Büntetőbíróság bűnösnek találta a vádlottakat, jegyezték meg a TIS elemzői.

Nem teljesített ígéretek

A TIS szerint a mostani kormánnyal szemben az előző kabinetek igyekeztek átláthatóvá tenni a közszférában zajló kiválasztási eljárásokat is. Ennek ellenére a korrupciós botrányokat ők sem tudták elkerülni. Példaként a Heger-kabinet földművelésügyi miniszterét, Samuel Vlčant említették, aki tárcavezetőként az egyik családjához köthető cégnek osztott ki közel 1,5 millió eurós vissza nem térítendő támogatást. Ebbe a botrányba aztán a Heger-kabinet bele is bukott.

A TIS állítja, mindezek ellenére Eduard Heger kormányzása idején a hatalommal való visszaélési ügyek száma csökkent, viszont a korrupcióellenes harc nevében tett ígéreteik közül sokat nem tudtak teljesíteni, például a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusának megváltoztatását vagy az adóbevallások átláthatóbbá tételét. Ódor Lajos soron következő hivatalnokkormánya ugyan igyekezett folytatni a pozitív változtatások sorát, de nagyobb ambíciókra az elegendő idő és a parlament bizalma nélkül már nem futotta.

Elértük a plafont?

Az TIS elemzői hangsúlyozták, az utóbbi évek pozitív változásai a Fico-kormány hatalomra kerülésével ismét megtorpanhatnak. Elképzelhetőnek tartják, hogy a 47. helynél jobbat a következő években nem sikerül elérni, főként akkor, ha végrehajtják a büntető törvénykönyv említett módosításait. Mint írták, a javaslatot több nemzetközi intézmény is kritikusan szemléli, például az Európai Parlament is. A legfrissebb korrupciós index összeállításakor a Transparency International berlini központjában is aggályaikat fejezték ki a Különleges Ügyészség eltörlése, a rendőrségi vezetők lecserélése vagy a korrupcióért kiszabható büntetési tételek csökkentése miatt.

„Ha elfogadják ezeket a változtatásokat, az a jogállamiság és a demokratikus stabilitás aláásásához vezethet, valamint a korrupció büntetlenségét támogató környezet kialakulását is elősegítheti”

– üzente a szervezet.