Tavaly is úszott a pénzben a Bethlen alap

Alaposan megnövelte év közben a magyar kormány a határon túli magyarok támogatásának elosztásáért felelős Bethlen-alap költségvetését. Nemzetpolitikai célú támogatásokra az eredetileg szánt 24,7 milliárd forintot még 61,3-al „dobták meg”, így összesen 86 milliárd forint jutott erre a célra – igaz, ebből végül „csak” 84,1-et fizettek ki, a többi maradványként szerepel a 2018-as év közhasznúsági jelentésében, amit először a hvg.hu ismertetett. Persze maga az alapkezelő sem járt rosszul, az eredeti 1,15 milliárd forintos saját működési költségét is megnövelték még 545 millió forinttal, ezt viszont gyakorlatilag el is költötte, maradványként 320 ezer forint szerepel. Megjelenik egy rejtélyes, „egyéb kiadások” is a jelentésben az év közbeni büdzsénövelés során, hogy a 15,98 millió forint pontosan mire ment, az nem derül ki. Relatíve rosszul járt viszont a Magyarság Háza-program – ha úgy tekintjük, hogy az intézmény 216 millió forintos eredeti költségvetését nem növelték semmivel. Mivel az EMMItől az Alapkezelőhöz került a magyar általános iskolások határon túli kirándulásait szervező Határtalanul program, ennek 2,2 milliárd forintos tétele is év közben jelent meg a Bethlen-alap költségvetésében. Érdekes, hogy a legtöbb pénzt (két tételben 13–13 milliárd forintot) a tavalyi év legvégén, egy december 23-i kormánydöntés értelmében csoportosították át. 

A Bethlen Gábor Alapkezelő működésének átláthatóságát komolyan gátolja, hogy a legtöbb pénzt, 74,5 milliárd forintot „egyedi elbírálás alapján” osztották el, ezek a kérelmek a Miniszterelnökséghez futnak be, onnan továbbítják őket a BGA-hoz, „szakmai javaslatokkal”. 

A keret legnagyobb része (44 milliárd forint) erdélyi programokra ment, de

a szlovákiai magyaroknak is jutott 5,5 milliárd.

Utóbbi nagy részét a BGA Felvidék s.r.o. kezelte. A beszámolóból kiderül, „A magyar kultúráért és oktatásért” pályázatnak két része volt. A „regionális pályázati felhívásra” 611 pályázat érkezett, 504 kapott támogatást összesen 92 millió forint értékben, míg a központi pályázat keretében 206 beérkezett pályázatra 110 millió forintot adtak (az igényelt támogatások összege ennél jóval magasabb, 304 millió forint volt). Volt pályázat szlovákiai önkormányzati fenntartású magyar óvodák fejlesztésére, erre 1,6 milliárd forintot fordítottak – meghívásos alapon. 

Pénz a magyar diákoknak 

Nevelési, oktatási támogatásra Szlovákiából összesen 44 502 magyar iskolába járó diák szülei adtak be kérelmet, ennek összege egyszeri 22 400 forint, a felvidéki diákokra így összesen 995,7 millió forint jutott. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége is kapott 46,5 millió forintot a „Szülőföldön magyarul” programban. A szlovákiai magyar ifjúsági közösségek közül 45 pályázott a BGA-hoz, 42,6 millió forint értékben, érdekesség, hogy gyakorlatilag minden pályázó megkapta az igényelt támogatást, 42 millió forintot fizettek ki. (Két pályázat érkezett Csehországból is 1,7 millió forintra, ezekre is megítéltek 1,6 milliót, sőt egy-egy pályázatot az Egyesült Államokból és Kanadából is benyújtottak, ezek szintén nyertek 600 ezer, illetve 800 ezer forintot.) 

Bár a határon túli magyar vállalkozások támogatásait nem csak a BGA végzi, az Alapkezelőnek is van egy ilyen pályázata „magyar családbarát munkahelyek” támogatására. Erre a Felvidékről 25 cég pályázott 140 millió forint értékben és ebből 134,5 milliót ki is fizettek. 

Gazdasági térfoglalás 

A Magyarországgal határos országok kormányai közül több gyanakodva tekint e vállalkozásfejlesztési programokra. Stefano Bottoni, Erdély közelmúltbeli történetét kutató történész a Népszavának adott interjúban egyenesen azt állította, az Orbán-kormány hallgatólagos megállapodást kötött az érintett kormányokkal, hogy a pénzek harmadát nem magyar, hanem más helyi vállalkozók kapják, emiatt nincs nyílt tiltakozás a Budapestről eredő „gazdasági térfoglalás” miatt. 
A szlovákiai magyar civil, és egyházi szervezetek tavaly 30 pályázatot nyújtottak be 51 millió forint értékben, ezek is majdnem teljes egészében megkapták a támogatást, 49 millió forintot fizettek ki nekik. 

Nagyobb egyedi támogatásokat jellemzően erdélyi beruházások kaptak, a Székelyföldi Jégkorongakadémia 420 millió, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1,1 milliárd, a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség 1,6 milliárd forint értékben. Ehhez képest a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola csak 320 millió forintot kapott. 

A Magyarság Háza is több felvidéki programról számolt be, tavaly az „Útikalauz magyaroknak” keretében szeptember 7-én és 8-án a Csallóköz volt a téma, „két nap alatt táncbemutató, ismeretterjesztő előadás, klasszikus és könnyűzenei koncert, irodalmi program, gasztronómiai és kézműves foglalkozás keretében mutatta be a Felvidéket”, ezen kívül a felvidéki kitelepítettek emléknapján Hollós László „Ember az embertelenségben” című filmjét mutatták be és kiállítást szerveztek a Pozsonyi Magyar Galéria részvételével. A „Mátyás emlékév” keretében pedig tavaly márciusban Pozsonyban szerveztek kiállítást „Mátyás király – a mecénás és kora” címmel. Érdekesség, hogy a „Diaszpórában élő magyarság szervezeteinek támogatására” a világ leggazdagabb országaiban működő szervezetek is pályáztak, így svájci, kanadai, amerikai, svédországi, hollandiai, ausztráliai magyar szervezeteknek is jutott jellemzően pályázatonként 1 millió forint. 

Idén hasonló nagyságrendű, 28 milliárd forint a BGA költségvetése, de a tendenciát látva szinte biztos, hogy év végére ez ismét a sokszorosára nő néhány kormánydöntésnek köszönhetően.