<p>Az iskolaközpontok kialakításának lehetőségét szeretné bevinni a köztudatba a Híd. Szakembereik állítják, hogy ez a megoldás a hatékony és színvonalas képzés mellett a nemzetiségi oktatás megőrzésében, fejlesztésében játszhat kulcsszerepet.</p>
Támogatnák az iskola-központokat
A Híd szakemberei az iskolaközpontok kialakításában látják az erős és színvonalas nemzetiségi oktatás jövőjét. „Élve a hatályos törvények adta lehetőségekkel a gyakorlatban már most ki lehet alakítani olyan tanintézményt, melyben különböző iskolatípusok egyesítésével színvonalas képzés nyújtható” – magyarázza Peter Krajňák, a Híd oktatási államtitkára, aki szerint az óvodákat, alapiskolákat, gimnáziumokat, szakközépiskolákat, konzervatóriumokat, művészeti alapiskolákat, nyelviskolákat és a speciális nevelést igénylő diákok iskoláját viszonylag gyorsan össze lehet vonni egy iskolaközpontba. Az államtitkár úgy véli, ez lehet az oktatási intézmények szempontjából az egyik leghatékonyabb modell, mert minimális ráfordítással kialakítható. „Nyugat-Szlovákiában és a déli országrészben több olyan alapiskola is működik, ahol az alacsony létszám miatt van hely az iskolaközpont kialakítására”– magyarázza Krajňák. Például egy alapiskola óvodával való bővítése néhány adminisztrációs lépéssel és minimális ráfordítással kivitelezhető.
A többség támogatja
Krajňák szerint ennek a modellnek nagyon pozitív hatása lehet a nemzetiségi iskolákra nézve. „A gyermeket hároméves korától anyanyelvén fejlesztik, képzik az óvodában, ahonnan egyenes az út a magyar alapiskolába, ha ugyanabban az épületben működik. Szerencsés esetben a középiskolai tanulmányait is ott folytathatná” – magyarázta az államtitkár. Krajňák elmondta, az iskolaközpontokról kérdőíves felmérést végeztek a szlovákiai magyar oktatási intézményekben. „A válaszadók több mint 50%-a szerint szükség volna ilyen központokra, a legtöbben a magyar szakképzés hiányára is rámutattak” – közölte Krajňák, aki szerint az iskolaközpontok kialakításával meg lehetne állítani a magyar diákoknak a szlovák közép- és szakközépiskolákba való elvándorlását. Szakközépiskola 1-2 szakkal is beindulhat az iskolaközpontban. Egy ilyen központ nyelviskolával vagy művészeti iskolával való bővítése pedig még színvonalasabb anyanyelvi képzést nyújthatna a nemzetiségi diákoknak.
Van rá példa
Prékop Mária, az oktatási minisztérium Nemzetiségi Főosztályának igazgatója szerint számos ilyen jellegű megkereséssel fordulnak hozzá az iskolaigazgatók. Gyakorlati tapasztalata is van, hiszen a rozsnyói Fábry Zoltán Óvoda, Alapiskola és Szakközépiskola tulajdonképpen egy ilyen iskolaközpont. Prékop Mária korábban az intézmény igazgatója volt. Elmondása alapján a szakközépiskola ötlete azután fogalmazódott meg, miután csökkent a diákok száma és egyre több osztályuk maradt üresen az épületkomplexumban. „Ráadásul 60 km-es körzetben nem volt ilyen iskola. Három szakkal indultunk” – mondta Prékop. Óvodával két évvel ezelőtt bővült a tanintézmény. Prékop állítja, anyagi szempontból jóval hatékonyabb egy ilyen intézmény működtetése, teljesen ki tudják használni az épületek kapacitását, hatékonyabban hasznosíthatják a munkaerőt, és színvonalasabb képzést tudnak nyújtani a diákoknak.
A fenntartó kérheti
A Híd politikusai összeállítottak egy tájékoztató dokumentumot az iskolaközpontok kialakításának előnyeiről, illetve a gyakorlati megvalósítás módjáról. Készek szakmai vitát folytatni az iskolaközpontokról, melyek kialakítását a fenntartók kérhetik, és csak önkéntes alapon működhet. Krajňák szerint a hatályos finanszírozási törvény már most kellő támogatást nyújt az ilyen központoknak, a jövőben pedig lát lehetőséget arra is, hogy külön programok nyíljanak a támogatásukra.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.