Szövetség: több figyelmet érdemelne az országban a nemzetiségi oktatás

Kiss kiemelte, a nemzetiségi oktatás alulfinanszírozott, a több óraszám miatt fenntartásuk is költségesebb, mindezt azonban eddig nem vették kellőképp figyelembe. „Több óra van, specifikus segédanyagokra, tankönyvekre van szükség a nemzetiségi iskolákban” – jegyezte meg azzal, hogy a kormány által jóváhagyott 30 milliós támogatás nem lesz elegendő a megemelkedett rezsiköltségek fedezésére. „Nem tudjuk, hogy november 17-től az egyetemek megnyitják- e a kapuikat, illetve, hogy a fenntartók finanszírozni tudják-e az óvodák és iskolák fenntartását” – mondta, majd kiemelte, a távoktatás bevezetését elutasítják. „A szakemberek is állítják, hogy az online oktatás negatív hatással van a gyerekek fejlődésére” – jegyezte meg. Kiss Beáta, a párt oktatáspolitikusa ellenzi a távoktatást. „Két év koronavírus- járvány után egy esetleges újabb távoktatási időszak egy analfabéta nemzedéket teremtene” – hangsúlyozta, majd rámutatott, a kisgyerekek számára mérhetetlen hátrányt okozott a járvány miatti kiesés. „Nem beszélve a diákok tömegeiről, akik gyakorlatilag kiestek az oktatási rendszerből, mert a mélyszegénységben élő családoknak nem volt megfelelő digitális hozzáférésük. Egy újabb ilyen hullám beláthatatlan következményekkel járna” – szögezte le. Az energiaválság kapcsán megjegyezte, régiók és fenntartók szempontjából is eltérő, az egyes intézményeket milyen mértékben sújtja az energiaárak elszabadulása, a jövő költségvetési évet illetően azonban mindenhol hatalmas a bizonytalanság. „A kisiskolák és az óvodák vannak a legnagyobb bajban” – mondta, arra utalva, hogy esetükben a község költségvetésén múlik, képesek e fedezni a megemelkedett kiadásokat.

Forró kitért arra is, az új vezető általában változásokat eszközöl, de bízik benne, hogy a nemzetiségi főosztály leépítésére nem kerül sor. „Kulcsfontosságú, hogy az oktatási minisztériumban ne feledkezzenek meg rólunk” – figyelmeztetett. Bízik benne, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek a minisztérium nemzetiségi tanácsadó szervére. Állítása szerint a bizottságot, amelyben három magyar szakértő is szerepel, az előző időszakban elhanyagolta a tárcavezető. „Sajnos azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt 2,5 évben, az előző miniszter ideje alatt ezt a tanácsot egyszer sem hívták össze” – folytatta azzal, reméli, hogy ez a gyakorlat megváltozik. A politikus hangsúlyozta, szeretnék, ha az új miniszterrel hatékony lenne az együttműködés, és az elődjével ellentétben meghallgatná a párt javaslatait. A januártól esedékes pedagógus-béremelés kapcsán leszögezte, mindent meg kell tenni azért, hogy az ígért összeg valóban eljusson az iskolaügyi dolgozókhoz.

Ezen felül a módszertan terén is változást sürget – példaként említi, hogy a jogszabály kimondja, hogy „a nemzetiségi iskolákban a szlovák nyelvet és irodalmat az idegen nyelvek módszertanával kell oktatni”. Kiss szerint a probléma az, hogy a törvényhez nem társultak további végrehajtási rendelkezések. „Nem születtek megfelelő módszertani segédeszközök” – véli a szakértő, aki szerint a pedagógusok felkészítéséről sem szabadna megfeledkezni, hiszen évtizedeken keresztül nem erre voltak képezve. „Rendkívül fontos lépés lenne, hiszen a tömbmagyar területeken élő gyerekek valóban csak így tudják elsajátítani az államnyelvet” – véli. A minisztérium tanácsadó szervével kapcsolatban elmondta, bízik benne, hogy az új miniszter érkezésével ismét összeül a testület, mely tagjai nemcsak elmondhatják szakmai véleményüket, de oda is figyelnek arra. „A szlovák nyelv és irodalom tantárgy tartalmának módosítására, tehát tananyagcsökkentésre és tananyag- átalakításra lenne szükség, hogy maradjon idő arra, hogy megfelelő módon tanulják meg a nyelvet a gyerekek” – zárta.