„Szólunk, hogy szólhassanak”

„Javaslatunk tisztázza a polgár és a hivatal viszonyát, gátat emel a felesleges bürokrácia előtt.” TASR-felvétel Hogyan zaklatja az állam a polgárokat?

Sokszor előfordul, hogy a polgárt az egyik ügyosztályról a másikra küldik, olyan dokumentumok után kell szaladgálnia, amelyekhez az adott hivatal is hozzáférhetne. Lenne inkább helyette például nyilvántartásuk, amelyben a szükséges adatokat tárolnák, hogy a polgárnak ne kelljen újra és újra benyújtania őket, gyakran illeték megfizetése mellett. Ez nemcsak kellemetlen, hanem felesleges kiadásokkal is jár. Javaslatunk tisztázta volna a polgár és a hivatal viszonyát, gátat emel a felesleges bürokrácia és az adminisztrációs gépezet arroganciája előtt.

Ön kijelentette, hogy a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) trójai falovaként viselkedik. Ez miben nyilvánul meg?

Az SDĽ egyik legjelentősebb követelése a Szlovák Gázművek privatizálásának módosítása. Ez azonban véget vetne a magánosításnak, vagy legalábbis kevesebb vagyont irányozna elő privatizációra. Ez a politika csak a HZDS számára megfelelő. A mozgalom nem rejti véka alá ambícióit, hogy ő szeretné privatizálni a gázműveket, és erre számít is a következő választások után, amikor kormánypárttá akar válni. Ha az SDĽ-nek sikerülne megakadályoznia a magánosítást, a HZDS-nek rendkívül megnőnek az esélyei, hogy maga vezényelhesse az eladást. A baloldali javaslat szerint a gázművek huszonöt százalékos részvénycsomagját a Szociális Biztosító kapja meg. Ennek azonban pénzre van szüksége, ezért a részvényektől előbb-utóbb meg akar szabadulni, ekkor viszont az eladást már sem a kormány, sem a parlament nem tudja felügyelni.

Nem biztos, hogy a legfrissebb felmérést láttam, de abból az derült ki, hogy a Demokrata Párt támogatottsága eléggé alacsony. Hogyan akarják emelni?

Azzal, hogy olyan törvényjavaslatokat terjesztünk elő, amelyek meg tudják szólítani a polgárokat, és problémáikra is megoldást kínálnak. Reméljük, a polgárok ezt értékelik majd.

Nem csak azért nyújtanak be ilyen kedvező javaslatokat, hogy saját népszerűségüket növeljék?

Ez így tűnhet, ám objektív megítélés mellett úgy gondolom, hogy az emberek nagy része azt gondolja, hogy nem csak azért. Ezek olyan javaslatok, amelyek megoldást nyújtanak a problémákra. Az adótörvények megoldották az adócsökkentést, és bebizonyítottuk, hogy ez a munkanélküliségre is hatással vannak. Az általunk megtámadott vagyonnyilatkozat a polgárok terhére volt, elárasztotta őket felesleges kötelességekkel. Javaslataink ésszerűek, van céljuk. Nemcsak az, hogy a sajtóban megjelenjenek, hanem az is, hogy fokozatosan átalakítsák az államot.

Olvastam az Ön nyilatkozatát a kedvezménytörvényről. Eléggé negatív.

Inkább racionális. Nemcsak egy szlovák párt szemszögéből, hanem a velencei bizottságéból is, a magyar állam által elfogadott törvény egy másik állam területére is kiterjed. Éppen ezért nem érvényes Ausztriában, és nem lehet érvényes Magyarországon, amikor majd bekerül az Európai Unióba. Ha standard demokráciában élünk, akkor nem kellene olyan törvényeket elfogadnunk, amelyek nem felelnek meg egy standard demokratikus környezetnek, amilyen például az Európai Unió. Ebből a szempontból a törvény nem mondható jónak. Ezért – az érzelmeket és a nacionalizmust mellőzve – leszögeztük, olyan megoldást kell találni, amely az említett problémát megszünteti. Ez a megoldás a tárgyalás. A magyar félnek el kell ismernie, hogy ezek a kifogások jogosak, s meg kell változtatnia a törvény azon rendelkezéseit, amelyek egy másik állam területére is kiterjednek.

Nemrég panaszkodott, hogy munkájuk és javaslataik ellenére nem kapnak elég teret a médiában. Vajon miért nem?

Ennek objektív és szubjektív okai is vannak. A sajtó nyugodtan mondhatja: a támogatottságotok nem lépi túl a három százalékot, miért biztosítsunk nektek nagyobb teret. Ennek ellenére dolgozunk, sokkal aktívabbak vagyunk, mint több nagyobb párt. Igazán a polgárok problémáit orvosoljuk, és erről tájékoztatni is szeretnénk őket. A másik ok: valamelyik sajtótermékre erősebb hatással van egy másik politikai csoportosulás, amely számára kellemetlen partner lehetünk, mert a politikát mindig elárasztjuk újabb és újabb témákkal, amelyekre nekik reagálniuk kell. A baloldalt törvényszerűen nyugtalanítjuk, mivel többnyire megtorpedózzuk azokat az indítványait, amelyek a gazdaság területén lassan megfosztanák a polgárokat minden beleszólási joguktól.