Szlovákiai Rubiconok

Soňa Szomolányi ## ##leftMikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke kijelentette, számára nem okozna problémát, ha nem szlovák nemzetiségű volna a házelnök, ugyanakkor fontosnak tartja a koalíciós egyeztetések bizonyos politikai erővonalait. Robert Fico szerint egy magyar házelnök nem lenne tipikus; a nemzeti pártokról már nem is beszélve. Önnek mi a véleménye?

Nem az a lényeg, hogy e poszt várományosa milyen nemzetiségű, hanem hogy mennyire rátermett politikus. Ha Bugár Béla lenne a házelnök, az nagy ugrás lenne a szlovákiai politikai fejlődésben. A külföld biztosan kedvezően fogadná, ha egy nemzeti kisebbség képviselője ilyen előkelő funkciót töltene be, de arról nem vagyok meggyőződve, hogy ezt a többségi lakosság is pozitívan értékelné. Az országnak csak az MKP kormányszereplésével kapcsolatban van tapasztalata, és az elmúlt négy évben megszűnt vagy legalábbis nagymértékben csökkent a bizalmatlanság a magyar párttal szemben. Az emberek nagy része már nem aggódik amiatt, mit okozhat a magyarok hatalomhoz jutása. Ma senki sem vonja kétségbe az MKP kormánytagságát, míg négy évvel ezelőtt ez nem volt ilyen kézenfekvő. Azóta bebizonyosodott, hogy az MKP stabil párt, a politika szerves részét képezi, ezért nem hiszem, hogy Bugár Béla esetleges házelnökké választása kimondottan nagy felháborodást váltana ki a társadalomban.

Marián Leško politikai elemző szerint Szlovákia újabb Rubicont lépne át, ha az MKP jelölné a házelnököt.

Nem arra kellene összpontosítani, hogy milyen nemzetiségű legyen a házelnök, inkább arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy a parlament élén általánosan elismert, a lakosság nagy részének bizalmát élvező politikus legyen. Ne azért válasszanak nem szlovák nemzetiségűt, hogy bebizonyítsuk: Szlovákia elért egy bizonyos fejlettségi fokot! Ez mesterkélt megoldás. Ha az MKP-nak van rátermett jelöltje, akkor legyen ő a házelnök! Tehát a kisebbségi jelölt ne legyen tabu, ugyanakkor nem kellene így beállítani a dolgot: elengedhetetlen, hogy ez egyszer megtörténjen.

Úgy tűnik, az MKP csak úgy tessék-lássék érdeklődik a házelnöki funkció iránt, mintha nem is gondolná komolyan esetleges betöltését. Ön szerint mi ennek az oka?

Talán szabtak bizonyos belső határokat, melyeket nem kívánnak túllépni. Nem ismerem az egyezkedések hátterét. A tárgyalások során általában egyfajta, jó értelemben vett üzletelés folyik, a valamit valamiért elv érvényesül. Valóban úgy tűnik, az MKP-nak a házelnöki poszt nem prioritás, talán mást szeretnének elérni, ezért ezt a funkciót adják cserébe.

Egyes vélemények szerint az MKP mint kisebbségi párt bizonyos értelemben fél ettől a funkciótól, mely a három legfontosabb közjogi méltóság egyike, azaz óriási felelősséggel jár, a szlovákiai társadalmat reprezentálja. Leško szerint az MKP-nak is át kellene lépnie a maga Rubiconját.

Amikor azt kérdezzük, vajon a szlovák társadalom felnőtt-e már ahhoz, hogy a házelnök magyar nemzetiségű legyen, ugyanúgy indokolt a kérdés, vajon a magyar közösség képviselői felnőttek-e ehhez a feladathoz, hogy képesek-e elfogadni és viselni az eddiginél is nagyobb felelősséget Szlovákiáért, hogy át tudják-e lépni a jobbára a magyarok érdekképviseletét célzó programjuk korlátait. Természetesen ez is időbe telik, és amíg a magyar képviseletnek nem lesz olyan érzése, hogy minden fontos érdekét kielégítette, addig nem valószínű, hogy olyan nagy célokat tűzne ki maga elé, melyek megtörik az MKP kisebbségi bűvkörét. Tehát nemcsak a szlovákiai többségi társadalomnak, hanem a magyar közösségnek is meg kell érnie ahhoz, hogy valóban demokratikusan gondolkodó politikusaink legyenek. Csak akkor válik majd lényegtelenné a politikusok nemzetisége, ha a legtöbb ember fejében pozitív változás következik be, és talán éppen az által, ha nem sürgetjük mesterségesen a dolgokat, viszonylag rövid időn belül javulhat a helyzet.