Szlovákiában száz lakosra 5,5 lőfegyver jut

Tavaly év végén Szlovákiában 229 ezer legálisan tartott lőfegyver volt a civilek birtokában. Az összehasonlítás kedvéért Magyarországon 128 ezer fegyver volt civileknél, így 100 lakosra csak 1,9 fegyver jutott, míg Szlovákiában 5,5. A legtöbb lőfegyver 100 lakosra Svájcban van (55,7), majd Finnország (45,3) és Szerbia (37,8) következik a sorban. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a fegyvertartás alapvető emberi jognak számít, több mint 88 fegyver jut száz lakosra.

Marián Majer biztonságpolitikai szakértő szerint Szlovákiában nem szokás önvédelmi célok miatt fegyvert venni, az emberek többsége továbbra is azon a véleményen van, hogy a közbiztonságot a rendőröknek kell védeniük. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy ha tovább romlik a biztonsági helyzet Európában, emelkedni fog azoknak a száma is, akik önmaguk vagy családjuk védelme miatt vesznek majd fegyvert.

Lukáš Hrnčiarik fegyverkereskedő szerint érthető, ha az emberek önvédelmi célokra is vesznek fegyvert, ám nem biztos, hogy mindegyikük a terrorizmustól fél. „Nem elhanyagolható azok száma, akik itt, Szlovákiában akarják megvédeni magukat a tolvajoktól, rablóktól. Egyre többen költöznek nagyvárosokhoz közeli településekre, s ez természetesen vonzza a bűnözőket is. A lopások sajnos ezeken a helyeken már túl gyakoriak, a rablók egyre bátrabbak” – magyarázza a szakértő, miért ugorhatott meg az országban a kereset a lőfegyverek iránt.

Az Európai Bizottság véleménye szerint az unió tagállamaiban túl enyhék a fegyvertartási előírások, ezért akarja egy általános érvényű rendelettel szigorítani a lőfegyverek birtoklását. A szigorú szabályokkal akarja megakadályozni, hogy a terroristák például géppisztolyhoz vagy visszaélesített fegyverhez jussanak. Hrnčiarik szerint egy ilyen rendelet nem fog hozzájárulni a nagyobb biztonsághoz, ugyanis egyetlen terrorista sem fogja betartani a törvényeket, fegyvereit a feketepiacon fogja beszerezni úgy, mint eddig, s arra az uniós előírások nincsenek hatással.

A lőfegyverekről szóló irányelv módosítása azokat a lőfegyvereket is érinti, amelyeket vaktöltényessé alakítottak át, ezeket ugyanis a terroristák visszaalakíthatják éles lőfegyverekké. Pontosabban meghatároznák, hogyan kell hatástalanítani ezeket a fegyvereket, s bevonnák őket a lőfegyverek tartását szabályozó uniós irányelvbe, jelenleg ugyanis gyakorlatilag nincs szabályozva tartásuk. Külön ellenőrzés vonatkozik majd például a félautomata fegyverekre, amelyekkel egy bizonyos számú lövést lehet leadni, és azokat csak az használhatja majd – a rendőrségen és hadseregen kívül –, aki regisztrált céllövő, és részt vesz versenyeken egy klubban vagy szervezett verseny keretében. A céllövők tehát használhatják ezeket a fegyvereket, a hétköznapi emberek azonban nem.

Andrej Králik, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének munkatársa ugyan elismerte, hogy a tervezett módosítások ellen sokan tiltakoznak, ám szerinte nincs ok pánikra, az új előírások a sportlövészeket, a gyűjtőket és a múzeumokat sem fogják érinteni. „A bizottság állásfoglalása egyértelmű, a félautomata és automata fegyvereket csak és kizárólag a hadsereg használhatja, civilek nem. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ilyen fegyvereket korábban nemcsak terrortámadások, hanem más tragikus események, iskolákban, koncerteken végrehajtott lövöldözések során is használtak” – közölte lapunkkal a bizottság állásfoglalását Králik. Az EB statisztikái szerint az elmúlt évtizedben Európában tízezer, lőfegyverrel elkövetett gyilkosság történt. (dem, TASR)