Szlovákiában hiányzik egy igazi liberális párt

Pozsony. Sokan csak azért olvassák a kereszténydemokraták és a liberálisok küzdelméről szóló híreket, mert a konfliktusok mögött szenzációt vagy botrányt sejtenek, de egyébként kevés embert érdekelnek a politikusok által felvetett problémák. Zora Bútorová szociológus felmérése szerint a társadalomnak csak töredéke vallja magát egyértelműen KDH- vagy ANO-szimpatizánsnak, és e két párttal rokonszenvezők sem képviselnek élesen különböző véleményt, több az átfedés. „Nem beszélhetünk ideológiai vagy kulturális háborúról. Inkább a KDH erős támadásáról, kirohanásairól van szó, ám nincs megfelelő ellenfele. Az ANO nem igazi liberális erő” – magyarázta Grigorij Mesežnikov politológus a Szlovákia huzatban című konferencián.

„Azért e szokatlan cím, mert a szónak több jelentése van: egyrészt ki kell szellőztetni az országban, friss levegőre van szükség; másrészt a huzat negatív, átmeneti jelenség, utána szélcsendre vágyunk. Az uniós csatlakozás után Szlovákiában sem árt egy alapos szellőztetés” – jegyezte meg Bútorová. Mesežnikov szerint erre már a kilencvenes évek elején Ján Čarnogurský is kísérletet tett, amikor azt mondta: a keresztény konzervatív erőknek a kommunisták után új ellenféllel kell szembenézniük, ám akkor nem vették komolyan. „Jött Mečiar, és az ideológiai különbségeket félretéve mindenki ellene egyesült, így az eszmei szellőztetés elmaradt. Ráadásul konzervatív pártok léteztek, de igazi liberális erők nálunk nem alakultak ki. Jelenleg az MKP, az SDKÚ és a KDH vallja magát konzervatívnak, bár az első kettő inkább saját témákkal áll elő. Az ANO pedig csak a liberális eszmék mögé bújva próbálja elérni hatalmi céljait” – véli az IVO társadalomkutató intézet munkatársa. Bár a KDH és az ANO összecsapása egyesek számára komoly ideológiai konfliktusnak tűnhet, az igazi eszmei forradalom még várat magára. Ezt alátámasztja Zora Bútorová közvélemény-kutatásának eredménye is, mely szerint a konzervatív és liberális értékrendhez vonzódó megkérdezett polgárok számára egyformán rokonszenvesek bizonyos jobboldali és baloldali nézetek. „Vagyis nem igaz, hogy aki konzervatív, az automatikusan jobboldali, a liberális pedig baloldali” – részletezte a szociológus.

A felmérés szerint a konzervatívok körében is nőtt azok száma, akik nem ítélik el a hazásságon kívüli egyéb együttélési formákat, a gyermeküket egyedül nevelő anyákat, a házasságon kívüli gyermeknevelést. A hűtlenséget csak a polgárok 15 százaléka tartja bocsánatos bűnnek, a válást viszont csak 18 százalék ítéli el. „Politikai és ideológiai irányultságtól függetlenül a megkérdezettek 90 százaléka a családot és a házasságot fontosnak tartja. Franciaországban csak a lakosság 60 százaléka gondolkodik így” – tette hozzá a szociológus. A művi terhességmegszakítástól a vallásosak továbbra is ellenzik, ám körükben is nő azok száma, akik bizonyos esetekben megengednék. A homoszexualitást a megkérdezettek ötöde betegségnek, sőt perverzitásnak tartja. A többség ugyanakkor elismeri: a melegeket is megilletnek bizonyos jogok, ám a regisztrált párkapcsolatokat és nem tennék lehetővé, csakúgy mint az örökbefogadást sem. A fiatalok körében végzett kutatás alapján pedig Lýdia Marošiová, az IVO munkatársa arra a következtetésre jutott: amíg a probléma közvetlenül nem érinti az embereket, toleránsak, elviselik a melegeket, ám mihelyt ilyen kollégával kerülnek szembe, akaratlanul is máshogyan viselkednek; azt pedig a megkérdezettek közül senki sem szeretné, ha gyermeke homoszexuális lenne. (sza)