Szlovákia a sajtószabadság világrangsorának 17. helyén áll

„Ez a hazai és a nemzetközi erőfeszítések kézzelfogható eredménye, a kulturális minisztérium az elmúlt években sokat tett a médiakörnyezet színvonalának javításáért.  Az eredmény egyúttal kiváló motiváció arra, hogy az elkövetkező években még jobb helyezést érjünk el” – fogalmazott a minisztérium.

Natália Milanová (OĽaNO) a kulturális tárca megbízott vezetője rámutatott, hogy a szlovákiai médiakörnyezet javítására irányuló erőfeszítések a kormány legfontosabb céljai közé tartoznak. „Tiszteletben tartjuk a demokrácia elveit, és célunk, hogy objektív és független legyen a sajtó Szlovákiában, valamint hogy az újságírók biztonságban érezzék magukat” – mondta a megbízott miniszter.

Milanová Párizsba utazik, ahol a Riporterek határok nélkül szervezet képviselőivel találkozik, és megbeszélést folytat Rima Abdul Malak francia kulturális miniszterrel az európai sajtószabadságról szóló törvény helyzetéről. Az European Media Freedom Act jelenleg az Európai Unió egyik kiemelt témája a sajtó szabadsága és függetlensége terén.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök rámutatott, minden tökéletlensége ellenére is meg kell védeni a szabad sajtót azoktól, akik el akarják hallgattatni az újságírókat. „A média új és veszélyes ellenfele az, hogy a közösségi oldalakon rendkívül gyorsan és hatékonyan terjed a gyűlölet és a hazugság, és ezek terjesztői a hagyományos újságírást is megkérdőjelezik. Minden újságíró, aki valós és objektív információkat tesz közzé, megérdemli a támogatásunkat és a védelmünket. Az ő szabadságuk a mi szabadságunk is” – fogalmazott az államfő a közösségi oldalon.

Eduard Heger megbízott kormányfő örül, hogy Szlovákia feljebb lépett a listán az ő kormányának megbízatási ideje alatt. „Továbbra is hangoztatni fogom, hogy fontos tisztelni a médiát, mert a sajtószabadság az egészséges, demokratikus társadalom egyik ismérve” – jelentette ki a közösségi médiában. Hozzátette, az országnak sosem szabad visszatérnie azokba az időkbe, „amikor valaki egy újságíró és a menyasszonya életére tört, mert önmagát az istennel egyenlőnek tartotta”. Heger azt is kijelentette, minden esetben el kell ítélni, ha politikusok tesznek sértő megjegyzéseket újságírókra.

 Az OĽaNO mozgalom megjegyezte, hogy az újságírók védelmét a Büntető törvénykönyv módosítása is megerősíti, amely új, speciális cikelyeket vezet be: a „foglalkozás, szakma vagy funkció gyakorlása” fogalmát, valamint a „gyűlöletkeltés” bűncselekményét. Az OĽaNO szerint az új jogszabályok célja elriasztani mindenkit, aki újságírókat, vagy más szakmák képviselőit fenyegeti vagy támadja a munkájuk miatt.

Az OĽaNO szerint a koronavírus-járvány vagy az ukrajnai háború megmutatta, milyen fontos, hogy a polgárok hozzáférjenek a minőségi és ellenőrzött információkhoz, amelyeket a korrekt sajtó szolgáltat. „A tisztességes újságírás a legjobb védelem a félretájékoztatás, az összeesküvés-elméletek, a hazugságok és a koholmányok ellen. Ahhoz, hogy a sajtó hatékony legyen, egyebek között megfelelő gazdasági feltételekre van szüksége. Az áfatörvény módosítása ezt is szem előtt tartja, amikor a kedvezményes adókulcsot kiterjeszti az online folyóiratok és hírportálok előfizetési szolgáltatásaira is” – tette hozzá Milan Potocký (OĽaNO) európai parlamenti képviselő. A képviselők a parlament májusi ülésén tárgyalnak a módosításokról.

Rigó Konrád, a Szövetség párt Híd-platformjának elnöke szerint a sajtószabadság világnapja szakmai-etikai kérdésekről is szól, és nemcsak a média, hanem a politikum oldalán is. Ezzel összefüggésben bírálta Igor Matovičot, az OĽaNO elnökét, aki szerinte kisajátította ezt a napot. „A parlament előtt történt tegnapi incidenst arra használta fel a sajtószabadság világnapján, hogy újságírókat támadjon, hogy en bloc ujjal mutogasson a transznemű emberekre és az úgynevezett transznemű propagandával riogasson” – jegyezte meg Rigó. Matovič visszautasítja, hogy provokálta vagy támadta volna az LMBTQ+ jogokért tüntetőket.