Szlovák tiltakozás a Trianon-év miatt

A magyar parlament a határozatában „a békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságát” is kiemeli. A dokumentum szerint a magyarországi képviselők támogatják az állami szuverenitás elvét és a nemzeti közösségek önazonossága iránti jogos igényeket egyaránt tiszteletben tartó új közép-európai együttműködés megteremtését. A határozat szerint ezzel a térség minden állama, nemzete és nemzeti közössége hasznára meghaladható a nemzeti kirekesztés, jogfosztás és korlátozás múltbéli öröksége.

A magyar Országgyűlés továbbá támogatja olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok és filmalkotások készítését, amelyek erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát. Ezen túl pártolja a kiállítások és konferenciák szervezését is.

A szlovák külügyminisztérium azonban tegnap egy olyan nyilatkozatot adott közre, amelyben nehezményezik, hogy a magyar parlament határozata „régi sebeket tép fel”. A külügyi tárca szerint ezzel a magyar fél rontja a kölcsönös bizalmat és jószomszédi viszonyt. Kifogásolják, hogy a magyar törvényhozás megoldatlan problémákról beszél, és hogy a szlovákiai magyar kisebbségre vonatkozóan is diszkriminációt és jogfosztottságot említ. A szlovák külügy megalapozatlannak tartja az ilyen kijelentéseket. „Elutasítjuk továbbá a nemzetiségi közösségek önrendelkezési jogának a határozatban említett támogatását” – fogalmaz a szlovák külügy.

A tárca hangsúlyozza, nem vonja kétségbe egyetlen államnak a jogát sem arra, hogy történelmi eseményekről emlékezzen meg, vagy értékelje azokat. Ezeket az eseményeket az egyes országok különbözően értékelhetik. „Ugyanakkor fontos, hogy ezek a különbségek se most, se a jövőben ne legyenek negatív hatással a közös és jó munkára” – olvasható a külügyminisztérium nyilatkozatában. Az együttműködés alapjaként a két ország közötti jószomszédsági szerződést, illetve az uniós, V4-es és NATO-tagságot említik.

A magyar parlamentnek a Trianon-évről szóló határozatára adott szlovák külügyi válasszal kapcsolatban a Híd kormánypárt szóvivője Debnár Klára lapunknak a következőket nyilatkozta: "Közös történelmünknek több olyan időszaka van, amelyet a szlovákok és a magyarok merőben éltérően értékelnek. Ez az egyik. Gyásznap az egyik oldalon, örömünnep a másikon.  Lassan száz esztendővel a történtek után, a közös Európában nem egymásnak feszülve, hanem együtt kellene gondolkodnunk. Például arról, hogyan tudnánk előremozdítani a közös történelemoktatás kérdését."

Az üggyel kapcsolatban az MKP sajtóosztálya a következőket közölte: "A szlovák külügy reakciója arra, hogy a magyar törvényhozás 2020-at a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította, ingerültnek tűnik. Ugyanakkor a nyilatkozat nem vonja kétségbe annak lehetőségét, hogy az egyes államok eltérően értékeljenek bizonyos történelmi eseményeket. Trianon a magyarság számára kétségkívül olyan történelmi trauma, amelyre még sokáig másként fogunk tekinteni, mint a szlovákok. Azzal, hogy a magyar Országgyűlés 2010-ben június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, megpróbálta átkeretezni annak addigi negatív gondolati keretét, ami kilenc év alatt részben sikerült is. Az emlékév a világ magyarsága számára új lehetőséget teremthet e nemzeti sorsfordulóról való együttgondolkodásra."

(MTI, TASR, czg)