Szlovák kézre került Háry János

ÖSSZEFOGLALÓ

Az exhumálás a román és a szlovák hatóságok közreműködésével történt, Magyarországot nem értesítették. Skultéty magyar feliratú síremléke a temetőben sértetlen maradt.

A világ legöregebb huszárja

Háry János alakjának ihletője a magyar források szerint Gábris László néven született, 1738. június 27-én a Trencsén vármegyei Hegyesmajtényban. Apja huszár volt, 12 évesen a Ghillányi-huszárezredbe vitte ezredfiúnak. Ettől kezdve végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött a franciák, a törökök, az olaszok, a poroszok és az oroszok ellen, 22 hadjáratban vett részt, Hadik András ezredében ott volt Berlin megsarcolásánál. Amikor I. Ferenc császár 1812-ben megszemlélte az ezredét, feltűnt neki az akkor már 74 éves zászlótartó. Elő akarta léptetni tisztté és minden munka alól mentesíteni, de az agg vitéz azt válaszolta, ő már csak megmarad zászlótartónak. 1831-ben, 93 évesen, szolgálatának 81. évében hunyt el.

Az újaradi temetőben első síremlékét az ezred költségén volt parancsnoka állíttatta. Ezt cserélte a város 1898-ban egy díszesebb márvány emlékoszlopra. Az ő alakja ihlette Garay János 1843-ban írt, Az obsitos című költeményét, amelynek főszereplője Háry János, a művet 1926-ban Kodály Zoltán zenésítette meg.

Ugyanakkor a szlovák hagyomány is magáénak vallja az öreg huszárt, Ladislav Škultéty-Gabriš néven, és a feljegyzések szerint kétségtelen, hogy beszélt szlovákul (és természetesen németül és magyarul). A szlovák irodalomba is bevonult, a Császár örök katonája és a Négy császár szolgája címmel két regényt írt róla Ján Martiš.

Valaki nem mond igazat

Újaradon maradhattak volna Skultéty László maradványai, ha az illetékesek megoldják, hogy hadisírnak minősítsék – ez esetben senki nem nyúlhatott volna hozzá – írta az Aradi Hírek című újság. A sír azonban csak emlékhely volt.

A Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) vezetője, Miloslav Čaplovič szerint a maradványok átszállítását Újarad katolikus plébánosa indítványozta. Megkereste Hegyesmajtény plébánosát, s közölte: ha az nem történne meg, akkor a huszár sírjára a hivatalos „megszüntetés” vár, mert már senki nem fizet utána illetéket. Čaplovič állításával ellentétben a plébános, Dirschl Mathes az MTI-nek azt nyilatkozata: tízévente kell megváltani a sírokat, de ez nem vonatkozik a műemléksírokra, így Skultéty sírjára sem. Úgy tudja, az átszállítás kezdeményezője Szlovákia bukaresti nagykövetsége volt. Azt is elmondta: több mint egy évtizede szolgál az újaradi plébánián, de Skultéty sírjánál soha nem tartottak megemlékezést magyar szervezetek.

Gyakorlatilag

üres volt a sír

A temető gondnoka az Aradi Híreknek azt mondta, a sír szinte üres volt. – „Mi bontottuk ki, de csak néhány csontot találtunk: a koponya felét, egy lábszárcsontot és néhány gombot. Szerintem azt hitték, megtalálják a kardját, de úgy tudom, évekkel ezelőtt már feltúrták a sírt, hogy keressék a kardot, akkor vihették el a többi csontot” – magyarázta.

A szlovák védelmi minisztérium fényképekkel illusztrált, hosszú beszámolót közöl a hazaszállításról a honlapján. Közli a kihantolás és a katonai géppel történő hazaszállítás részleteit, valamint Skultéty életrajzát. A beszámolóban valamennyi történelmi személy neve elszlovákosítva szerepel, a nyilvánvalóan magyar történelmi nagyságok neve is.

Skultéty László újratemetése június június 27-én lesz Hegyesmajtényban. (MTI, ú)