Szeretjük az uniót és az eurót

A megkérdezettek 54 százaléka vélte úgy, hogy a gazdasági válság elleni intézkedések eredményesebbek, ha azokat az Európai Unió többi tagállamával együtt hozzuk meg, míg a kizárólag nemzeti hatáskörben hozott intézkedésekben csak a lakosság 39 százaléka bízna.

Elégedettek vagyunk az euróval is, sőt a 2011-es adatokhoz képest 4 százalékponttal nőtt a közös fizetőeszköz támogatottsága. „A lakosság 51 százaléka szerint az euró segített a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklésében” – tájékoztatott a felmérések eredményéről Robert Hajšel, az Európai Parlament információs irodájának igazgatója. Nálunk csak az írek szeretik jobban az eurót, ott a lakosság 57 százaléka véli úgy, hogy a közös pénz segített a válság kezelésében. Az uniós átlag ennél sokkal alacsonyabb, mindössze 38 százalék. „Jelentős regionális különbségek vannak. A déli államok, ahol a válság a legsúlyosabb tünetekkel jelentkezett, kevésbé szeretik az eurót” – tájékoztatott az igazgató. Ezt igazolja, hogy a spanyolok, a görögök, a portugálok átlag alatt vannak, az olaszok és a már említett írek azonban jóval átlag felett kedvelik a közös pénzt. Meglepő azonban, hogy Magyarországon – ahol még forinttal fizetnek, és a kormány 10 éven belül nem is vezetné be az eurót – két év alatt 10 százalékponttal nőtt az euróba vetett hit, míg 2011-ben a lakosság 32 százaléka vélte úgy, hogy az euró segíti a válság kezelését, jelenleg már 42 százalékos a támogatottsága. A legszkeptikusabbak a svédek, mindössze 24 százalékuk elégedett az euró teljesítményével, igaz támogatottsága két év alatt 4 százalékponttal nőtt.

Az ország lakossága hisz abban is, hogy az unió hatékony védelmet biztosít majd a globalizáció kihívásai ellen. E tekintetben is sokkal jobban bízunk az unióban, mint saját kormányunkban: a megkérdezettek 55%-a véli úgy, hogy az unió 2025-ben képes lesz védelmet nyújtani a negatív hatásokkal szemben, míg a kormányról ugyanezt csak az emberek 38%-a feltételezi.