Szentté avatják a 20. század két egyházfőjét

ÖSSZEFOGLALÓ

Vitathatatlanul a 20. század két legnépszerűbb katolikus egyházfőjéről van szó, akiknek a szentté avatása tulajdonképpen népakaratként merült fel. Ezt követte aztán a hivatalos eljárás.

Elismert csodák

XXIII. Jánost már életében, a II. Vatikáni Zsinaton közfelkiáltással szentté akarta avatni püspökök egy csoportja. Végül II. János Pál pápa volt az, aki 2000. szeptember 3-án (IX. Piusszal együtt) boldoggá avatta, miután igazolták az ehhez szükséges csodát, egy halálosan beteg olasz nővér tudományosan nem magyarázható, XXIII. János közbenjárására történt gyógyulását. A szentté avatáshoz második csodára már nem volt szükség, mert a Szentté Avatási Kongregáció javaslatára Ferenc pápa úgy döntött, hogy a kanonizációhoz egy csoda is elegendő.

II. János Pál rekordgyorsasággal emelkedik a szentek közé: a hívők már a temetésén követelték azonnali szentté avatását, s utóda, XVI. Benedek már halála évében, az előírt öt évnél korábban elindította a boldoggá avatási eljárást. Erre 2011. május 1-jén került sor Rómában, miután a pápa megtörténtnek ismert el egy II. János Pál közbenjárására bekövetkezett csodát, Marie Simon-Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Boldog II. János Pál ünnepnapjának október 22-ét, pápaságának kezdetét jelölték ki. 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta II. János Pál és XXIII. János pápa kanonizációját, a két egyházfő szentté avatásához szükséges dokumentumot. A szentté avatásához szükséges második csodának a Costa Rica-i Floribeth Mora Díaz Costa agyi aneurizma utáni gyógyulását ismerték el, mert az asszony boldoggá avatásának napján imádkozott II. János Pálhoz. Múlt szeptemberben jelentették be, hogy a szertartásra 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság napján kerül sor. (Ezt az ünnepet II. János Pál vezette be Faustyna Kowalska lengyel szent tiszteletére, és ennek az ünnepnek az előestéjén hunyt el 2005-ben.) A szertartásra kevesebb mint tíz évvel II. János Pál halála után kerül sor, ennél gyorsabb csak Padovai Szent Antal kanonizációja volt a 13. században.

Egyszerű rítus lesz

Ma a római városközpontban levő templomok egész éjszaka nyitva tartanak az imádkozni és gyónni kívánó zarándokok előtt. A Rómába érkező mintegy ezer magyar zarándokot szombaton a Santo Stefano Rotondo, a mártír Szent Istvánról elnevezett római körtemplomban bemutatott magyar nyelvű szentmisére várják. A koncelebrációt Erdő Péter bíboros vezeti. A két római metróvonal ma reggel 5.30-tól egészen hétfőig folyamatosan közlekedik. A szentté avatási szertartásra a résztvevőket reggel fél hattól engedik be a Szent Péter térre. Róma különböző útjain és terein 14 óriáskivetítőn lesz követhető a kanonizáció.

A Szent Péter téren vasárnap tíz órától kezdődik XXIII. János és II. János Pál szentté avatási szentmiséje. A kanonizáció rítusa Ferenc pápa akaratából egyszerű és nem túl hosszú lesz. A pápa vezetésével a koncelebráló papok a Szent Péter-bazilika előtt felállított oltárhoz vonulnak. Az áldoztatást a Szent Péter téren 600 pap végzi, a Szent Péter tér és az Angyalvár közötti sugárúton további 200 pap áldoztat. Angelo Amato bíboros, a szentté avatási kongregáció prefektusa háromszor egymás után arra kéri a pápát, avassa szentté XXIII. Jánost és II. János Pált. Az egyházfő ezt követően latinul elmondja a hagyományos szentté avatási formulát. A két néhai szent pápa relikviatartóit bemutatják és ezeket a két szenthez közel álló személyek az oltárhoz viszik. A szentté avatási kongregáció prefektus bíborosa hálát ad Ferenc pápának a szentté avatásért, felcsendül az örömének, és innentől tovább folytatódik az ünnepi szentmisék rendes menete. A szentmise már délre, a Mennyek királynője (Regina coeli) imára véget érhet. A szentmise után a hívők XXIII. János és II. János Pál sírjához járulhatnak a Szent Péter-bazilika altemplomában.

Az eseményeket magyarul az M1, szlovákul pedig az STV1 élőben közvetíti. (MTI, as)