Közélet

Szélsőséges vélemények a katedráról

A pedagógusok egy része szimpatizál a szélsőséges nézetekkel. A szakértő szerint viszont egyáltalán nem egyszerű eltávolítani a szélsőséges tanárokat az iskolából. Ebben az iskolák vezetői kizárólag magukra számíthatnak.
Ibos Emese

2019. április 24. 13:03

- TASR-felvétel

Az alapiskolás tanárok 7 százaléka fogékony a jobboldali szélsőséges politika iránt, ez a szám az átlag felnőtt lakosság körében 13 százalék – derül ki a Focus közvélemény-kutató ügynökség felméréséből, amely 705 pedagógus részvételével készült. Az alapiskolák felső tagozatos tanárainak négy témakörben 29 kérdésre kellett válaszolniuk. Az első témakör az előítéletek és a sovinizmus, a második a rendszerellenesség, a harmadik a jobboldali értékrendhez való orientálódás, a negyedik pedig a félelmek, a bizalmatlanság és a pesszimizmus voltak. „A felmérés azon túl, hogy feltérképezi a helyzetet a pedagógusok körében, betekintést enged a hazai felnőtt populáció gondolkodásmódjába, és lehetővé teszi az eredmények összevetését. Az adatokat egy tágabb, országos kontextusban elemezhetjük, rámutathatunk azokra a szociális, politikai és lélektani tényezők hatásaira, amelyek lehetővé teszik olyan veszélyes irányzatok terjedését, amelyek megkérdőjelezik a demokratikus, alkotmányos berendezkedést” – fogalmazott Martin Slosiarik, a Focus ügynökség igazgatója. Juraj Hipš, a Komenský Intézet alapítója az adatok alapján úgy véli, hogy a szélsőséges nézetek olyan emberek körében is terjedhetnek, akik önmagukat soha nem minősítenék szélsőségesnek, viszont ez nem jelenti azt, hogy immunisak lennének az ilyen irányzatokkal szemben. „Kulcsfontosságú, hogy gyermekeinket olyan pedagógusok oktassák, akik erősen demokratikus gondolkodásúak, és akik mindig az igazság és a szabadság oldalára állnak” – véli Hipš. 

A tanárok többsége a Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint nem vall szélsőséges nézeteket, ám sok tanintézményben akadnak olyan oktatók, akiktől az ilyen vélemények sem idegenek.

A felmérés első része a menekült-ellenességgel, menekültek bevándorlásának korlátozásával, a menekülteknek a gazdaságra és a kultúrára kifejtett hatásával, illetve a homoszexualitással foglalkozott. A felmérésből kiderül, hogy a pedagógusok 58 százaléka nem dől be a szélsőséges előítéleteknek és a társadalmi sovinizmusnak.

„A diákokat olyan pedagógusoknak kellene oktatni, akik ellenállnak az egyszerű megoldásoknak, melyeket a szélsőséges mozgalmak kínálnak. Egyáltalán nem titok, hogy a hazai iskolákban is vannak tanárok szélsőséges előítéletekkel”

– jelentette ki Juraj Hipš, a Komenský Intézet alapítója.

Az igazgató felelőssége

Az általunk megszólított pedagógusok és igazgatók is egyetértenek az utóbbi állítással.

A magyar iskolákban sem ritka a szélsőséges pártokkal szimpatizáló, „migránsozó” vagy „sorosozó” történelem-, illetve polgári nevelést tanító tanár.

Ugyanakkor az igazgatók máris hozzáteszik azt is, hogy egyáltalán nem egyszerű eltávolítani az ilyen pedagógust az iskolából. Az oktatási minisztérium teljes mértékben az igazgatókra hárítja ezt a feladatot.

„Kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy az adott tanár szélsőséges elvei összefüggésbe hozhatók a munkájával, a tanintézménnyel. Magánvélemény miatt ugyanis senki nem büntethető, még a pedagógus sem”

– magyarázza Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igazgatója. 

Ezzel pedig Daniel Milo, szélsőségesség-szakértő is egyetért. „Mindenképpen határt kell húzni az adott pedagógus magánvéleménye és aközött, amit a tanítási órákon prezentál. A szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jog, ebben senki nem korlátozható, ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a tanítási órákon saját politikai meggyőződését hirdesse, vagy szélsőséges elveket terjesszen” – magyarázza Daniel Milo azzal, hogy a kettő közötti határ meghúzása fontos tényező.

Ugyanez a helyzet a közösségi médiában megosztott tartalmakkal. Milo szerint tiszteletben kell tartani a tanár magánvéleményét még akkor is, ha annak a Facebook-oldalán ad hangot. „Ha a diákok számára is elérhetőek a pedagógus által megosztott szélsőséges tartalmak, akkor az igazgatók mérlegelésén múlik, hogy valamilyen módon közbe lépnek-e” – véli a szélsőségesség-szakértő.

Bizonyítani kell

Orosz István iskolaigazgató szerint a szélsőséges elveket valló tanárokkal szemben úgy léphetnek fel a tanintézmények, hogy az iskola munkarendjébe pontosan bekerül, mit várnak el az intézmények pedagógusaitól, mi kerülendő vagy tilos, illetve milyen büntetés jár a munkarend megszegéséért. 

„Hatékonyan szülői feljelentés után tudunk lépni, bár még akkor is bizonyítani kell, hogy a tanórán szélsőséges elveket terjesztett vagy uszított a kolléga” – mondta Orosz István, aki szerint olyan erős bizonyítékra van szükség, hogy az a bíróság előtt is megállja a helyét.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Három alkotmánybíró-jelöltet választott meg a parlament

Kanada nyerte a tengerentúli derbit, az oroszok a svédeket is legyőzték

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

Konečný az NBÚ új igazgatója

SHMÚ: Emelkedik a Duna felső és középső szakaszának vízszintje

Súlyos baleset történt Kelet-Szlovákiában

Legfrissebb galériák
Olvasta már?