Szakértők szerint sem hoz előrelépést az állampolgársági törvény módosítása

A kormány szerdán fogadta el azt a törvénymódosítást, amely értelmében ha valaki legalább öt évig külföldön él és felveszi ennek az országnak az állampolgárságát, nem veszítené el a szlovák útlevelét. A módosítás szerint azokat, akik Szlovákiában élve vennék fel egy második ország állampolgárságát, továbbra is megfosztanák a szlovák útlevelüktől. Így például a Szlovákiában élő magyarok számára továbbra sem lenne lehetséges, hogy felvegyék a magyar állampolgárságot és egyben ne veszítsék el a szlovákot. Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök kompromisszumnak nevezte a javaslatot és biztos benne, hogy a parlament is megszavazza azt.

A törvénymódosítási javaslat kapcsán megkerestük annak kidolgozóját, a belügyminisztériumot, amely szűkszavú nyilatkozatában a kormányprogramra hivatkozik. A külügyi államtitkár Martin Klus (SaS) írásban feltett kérdéseinkre válaszolva szintén azt hangsúlyozta, szerinte a javaslat megoldást jelent. Arra a kérdésünkre, hogy miért söpörték le azokat az indítványokat, amelyek a 2010-es ellentörvény előtti állapothoz való visszatérést kérték, Klus kitérően válaszolt. Szerinte ezek az indítványok azt kérték, hogy ne vegyék el a szlovák útlevelét azoknak, akik más ország állampolgáraivá is válnak. „És ez így is lesz” – tette hozzá a javaslatra utalva. Klus azonban nem említi, hogy a módosítás után is elvesztené a szlovák útlevelét mindenki, aki Szlovákiában élve venné fel egy másik ország állampolgárságát.

Nincs megoldás

Az általunk megkérdezett szakértők szerint a kérdéses törvény módosítása azonban nem jelent megoldást a kettős állampolgárság problémájára. Fiala-Butora János jogász lapunknak elmondta, már a módosítási folyamat is kérdéseket vet fel, hiszen nagyon sok, összesen 49 helyen javasolták a törvény megváltoztatását. „Ilyen esetben talán több értelme lett volna egy új törvényt elfogadni” – mondta a szakértő, hiszen így a változtatás folyamata áttekinthetetlenné válik. Fiala-Butora szerint a módosítás legfontosabb pontja az, mi szerint ha valaki egy másik ország állampolgárságát felveszi, akkor nem veszíti el a szlovákot, ha okiratokkal tudja igazolni, hogy legalább öt éve a szóban forgó másik országban él. Kiemelte, hogy ennek értelmében a Szlovákiában élő magyarok továbbra is elveszítenék a szlovák állampolgárságukat, ha felveszik a magyart.

Fiala-Butora elmondta, az új törvény szerint az is visszaszerezheti a szlovák állampolgárságát, akitől azt a múltban elvették, de az illető okirattal igazolni tudja, legalább 5 éve külföldön él. A szakértő szerint azonban ez valójában egy szigorítás, hiszen egy minisztériumi rendelet szerint jelenleg is van arra lehetőség, hogy akit megfosztottak a szlovák állampolgárságától, visszakérje azt. „Jelenleg az érintettnek nem szükséges okirattal igazolnia, hogy öt évig a szóban forgó államban volt a lakhelye” – magyarázta a szigorítás mibenlétét, és hozzátette, hogy jelenleg a szlovák állampolgárság visszaadásakor a hatóságok gyakran csak egy becsületbeli nyilatkozatot kérnek. Fiala-Butora szerint a módosítás gyakorlatilag a jelenlegi rendelet által biztosított lehetőséget törvényi szintre emelné, illetve némi adminisztratív könnyítést jelentene.

A jogász kiemelte, a törvényjavaslat nem tenné lehetővé azt sem, hogy felvegyék a kettős állampolgárságot azok, akik például a határ magyarországi oldalán dolgoznak és minden nap Szlovákiából ingáznak. „De azoknak sem, akiknek ingatlanjuk van ott, esetleg oda járnak iskolába” – mondta.

Minden marad a régiben

Fiala-Butora szerint a mostani módosítás a 2010-es ellentörvény által okozott helyzetet úgy próbálja megoldani, hogy az időközben kivándorolt és így érintetté vált szlovák állampolgárok szituációját orvosolja. „A szlovákiai magyarok helyzetét azonban nem oldaná meg” – mondta, és hozzátette, hogy ez egy diszkriminatív megoldás, így a kettős állampolgárság kérdése ezzel valószínűleg nem záródik le. Szerinte a törvény a módosítás után is alkotmányellenes lenne, hiszen az alkotmány szerint senkit nem lehet akarata ellenére megfosztani az állampolgárságától.

Lancz Attila, az állampolgársági kérdésekkel foglalkozó jogász szerint a törvénymódosítási javaslat hatásai összességét tekintve visszalépést jelent a Fico-kormány ellentörvényéhez és az ahhoz kapcsolódó 2015-ös belügyminisztériumi rendelethez képest. A rendelet alapján jelenleg ugyanis a külföldi lakhely igazolására jóval enyhébb feltételek vonatkoznak, mint ami a mostani törvénytervezetben megjelent. A javaslat szerint a jövőben viszont, ha valaki teljesíti ezeket a törvény szerinti szigorúbb feltételeket, akkor eleve nem veszíti majd el a szlovák állampolgárságát és nem kell egy külön eljárásban visszaigényelnie azt. Jelenleg ebben az eljárásban a döntés a rendelet szerinti feltételek teljesítése ellenére is végső soron a miniszter kezében van. „De ha azt is figyelembe veszem, hogy a visszaigényelt állampolgárságok döntő többségénél pozitív miniszteri döntés született, akkor tisztán csak gyakorlati szempontból a mostani törvénytervezet szlovákiai magyarok számára némileg kedvezőtlenebb helyzetet teremt majd, mint amilyen a mostani” – tette hozzá.

Fico ellentörvénye 

Robert Fico (Smer) első kormánya fogadta el azt az állampolgársági törvényt, amelynek értelmében ha valaki felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszik tőle a szlovák útlevelét. Az akkori kabinet 2010-ben ezzel arra a magyar törvényre reagált, amely 2011 óta egyszerűsíti a kettős állampolgárság felvételét a határon túli magyarok számára. A Fico-kabinet által elfogadott ellentörvény hatálybalépése óta többször is megpróbálták enyhíteni ezt a jogszabályt, de mostanáig egyik próbálkozás sem járt sikerrel. Az Alkotmánybíróság is vizsgálta a törvényt, de nem tudta eldönteni, alkotmánysértő-e vagy sem. Eddig több mint 3500 személyt fosztottak meg a szlovák állampolgárságától.