Sürgősségi eljárással

Pozsony. Jóváhagyta a kormány a diszkriminációellenes törvény tervezetét, és a miniszterek abba is beleegyeztek, hogy a parlament sürgősségi eljárás keretében vitassa meg. ĺgy van esély arra, hogy a jogszabályt még ebben a megbízatási időszakban elfogadják a honatyák. Tegnap Csáky Pál emberjogi miniszterelnök-helyettes helyett jogalkotásért felelős kollégája, Ľubomír Fogaš terjesztette a kabinet elé, mert Csáky még kedden külföldre utazott. Fogaš egyébként már korábban kérte Csákytól, hadd lehessen ő is a jogszabály előterjesztője; ebbe a magyar politikus beleegyezett, és a parlamentbe utalt tervezeten már mindkettőjük neve szerepel. A jogszabály az eredeti elképzelés szerint módosította volna a polgári perrendtartást is úgy, hogy azokban az esetekben, amikor a felperes olyan bizonyítékokat csatol a keresetéhez, melyek alapján az esettel foglalkozó bíróság számára nyilvánvalóvá válik, hogy diszkrimináció történt, akkor a bizonyítási eljárás áttolódna az alperesre, vagyis neki kellene bizonyítania, hogy nem történt megkülönböztetés. Ezt a javaslatot azonban a tárcaközi egyeztetés során elvetették. „Az igazságügyi minisztérium egy alkotmánybírósági határozatra hivatkozva azt állította, hogy az általunk javasolt megoldás alkotmányellenes lenne. Az egész – megítélésem szerint – presztízskérdés volt a minisztérium számára, és a javaslat nem került a törvénybe, így viszont a tervezet egy kicsit csonkára sikeredett, pedig nagyon fontos lett volna meghatározni a bizonyítási eljárás szabályait. Dilemma előtt álltunk, ragaszkodjunk-e vagy sem a polgári perrendtartás módosításához, de végül úgy döntöttünk, ezzel nem fogjuk veszélyeztetni a törvény elfogadását” – magyarázta lapunknak Gyuricsek Piroska, a kormányhivatal emberjogi és kisebbségügyi főosztályának vezetője, a diszkriminációellenes törvény cikkelyekbe szedett változatának kidolgozója. Ľubomír Fogaš ezzel szemben elégedett a tervezettel, szerinte az emberi jogok terén az egyik legfontosabb normáról van szó. „A tervezet szerint kárpótlási igényét is megfogalmazhatja a sértett, és erről bíróságnak kell döntenie” – mondta. (sza)