Sólymos: A választási katasztrófa után restartol a Híd

„Nagy különbséget jelent, amikor a parlamentben két, három vagy négy magyar nemzetiségű képviselő ül, szétszóródva különböző pártok között, illetve amikor egy párt képviseli a kisebbségeket - arról az esetről nem is beszélve, amikor ez a párt a kormány tagja is egyben. Ilyenkor ténylegesen foglalkozni lehet a kisebbségek problémáival” – jegyezte meg a volt környezetvédelmi miniszter.

Elmondása szerint a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő régiókért még soha nem tettek annyit, mint amennyit az előző négy évben.

„Ez az állam nagyon sokkal tartozik a régióknak. Mostohán bánt velük, de olyan gazdag időszakot, mint amilyen az előző négy év volt, eddig még nem éltek meg. Tényleg nagyon komoly befektetések történtek, hogy ezek felzárkózhassanak a fejlettebb régiókhoz”

– állítja.

Az emberek között azonban ennek ellenére nőtt a vágy a változás iránt, ami mindhárom kormánypárt gyenge választási eredményén megmutatkozott. Sólymos szerint már az európai parlamenti választások idején is sejteni lehetett, hogy ha a két legerősebb kisebbségi párt, a Híd és a Magyar Közösség Pártja nem egyesíti az erejét, akkor nem biztos, hogy bejutnak a parlamentbe. Emlékeztetett: a két pártnak ugyan sikerült megegyeznie az együttműködésben, ezt a Híd támogatta is, de az MKP végül visszalépett.

Sólymos a Híd elnökeként a párt polgári irányvonalát akarja továbbvinni, amelyet Bugár Béla elnöklése alatt is támogattak. Minden kisebbséget képviselni szeretnének, és a kisebbségek képviselői mellett szlovákok is helyet kapnak a pártban. „A kisebbségek által lakott régiókban a kisebbség és a többség együtt él. Ha lesz ott út, együtt fognak rajta járni” – így Sólymos.

A pártot egyúttal nyitottabbá akarja tenni, nagyobb hangsúlyt fektetve a régiók problémáira. „Konstruktív tárgyalásokat akarunk folytatni mindenkivel, akinek ugyanaz a célja, azaz, hogy a kisebbségi politika visszakerüljön a parlamentbe” – válaszolta arra a kérdésre, hogy folytatni akarja-e az MKP-val a választások előtti tárgyalásokat. Igor Matovič (OĽaNO) és a kisebbségek képviselőinek a találkozójáról, amelyet a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából rendeztek, Sólymos azt mondta, hogy még ha szerinte jó volt is az eredeti szándék, az eseményt kutyafuttában rendezték. Hozzátette: érzékeny témáról van szó, ezért ehhez óvatosan és körültekintően kell hozzáállni. Az MKP szerinte nem a legszerencsésebb eljárást választotta.

„Az MKP-s kollégák rögtön egy memorandummal mentek a találkozóra, ami nagyon szerencsétlenül sült el. Nem úgy kell kezelni a problémákat, hogy kirúgom az ajtót, és bemegyek. Mi mindig is a normális párbeszéd hívei voltunk. Persze van, ami hosszabb, és van, ami rövidebb időt vesz igénybe, de be kell tartani egyfajta törzskultúrát”

– jegyezte meg az MKP memorandumával kapcsolatban, amelyben a párt képviselői többek között területi autonómiát és az alkotmány preambulumának a megváltoztatását követelték.

Mint elmondta, a Híd sosem törekedett a területi autonómia elérésére, és ezután sem fog. Az alkotmány preambulumának olyan megváltoztatását tudná támogatni, amely jobban kiemelné a Szlovák Köztársaság polgári jellegét. „De ezt meg kell beszélni, nem lehet ultimátumszerűen az asztalra tenni a követeléseket” – jegyezte meg Sólymos.

Matovič reakcióját sem tartja megfelelőnek, mely szerint az MKP „leköpte” a feléjük nyújtott békejobbot. „Ez túlságosan expresszív kijelentés volt. A feszültséget nagyon könnyű gerjeszteni, főleg akkor, ha még a kormányfő is ilyeneket mond” – zárta Sólymos.