Sokan hisznek a háttérhatalomban

A Globsec felmérése szerint egyre kevesebben használják őket elsődleges vagy másodlagos hírforrásként. Láthatóan hatásosak azok az álhíreket kiszűrő intézkedések és szigorítások, melyeket az olyan techóriások vezettek be, mint a Google és a Facebook. A Globsec biztonságpolitikai intézet felmérése szerint az elmúlt hat hónapban 22,4 százalékról 18 százalékra esett vissza azon válaszadók aránya, akik innen szerzik az információjukat – a megkérdezettek nagy része, több mint 60 százaléka elsősorban a televízióból és a rádióból tájékozódik, a másodlagos hírforrások között pedig egyértelműen a véleményformáló közéleti napi- és hetilapok állnak az első helyen.

A fősodorbeli sajtónak azonban meggyűlik a baja azzal, hogy hitelességét több frontról is támadják – az egyik oldalon egyes hazai és külföldi vezetők, például Donald Trump vagy Robert Fico nyúl ehhez a stratégiához, a másik oldalon pedig a dezinformációs portálok gyakorlatilag erre építik fel létezésüket. Részben ennek eredménye, hogy a felmérés szerint válaszadók többsége, 49,3 százaléka úgy véli, hogy a sajtó nem nyújt objektív képet arról, ami Szlovákiában és a világban történik, ráadásul április óta 9 százalékponttal nőtt a bizalmatlanok aránya. A fősodorbeli média hitelességében maradéktalanul csak 47,3 százaléka hisz.

A dezinformációs portálokon terjedő álhíreknek ugyanakkor visszaszorulásuk ellenére egy komoly, látványos hatása is megmutatkozott a Globsec felmérésében. A válaszadók 52,2 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy titkos egyletek és társaságok, egyfajta háttérhatalom irányítja a történéseket a világban, és egy totalitárius világhatalmat akarnak kiépíteni. Daniel Milo, a Globsec elemzője szerint a kérdést egyértelműen úgy tették fel, hogy az obskúrus összeesküvés-elméletekből ismert „háttérhatalomra” céloztak, és nem azokra a vállalkozói csoportokra, melyek hazai tevékenységéről például a Gorilla-botrány medializálása során szereztek tudomást az emberek. Ennek ellenére

a globális háttérhatalomban az emberek több mint fele hisz, az 55–64 évesek kategóriájában ráadásul az arány több mint 59 százalékos.

A 15–17 évesek korcsoportjában ugyanakkor ez az arány mindössze 28 százalékos.