Sokan elégedetlenek az oktatási törvény készülő módosításával

Az oktatási tárca által előkészített törvénymódosítási javaslat céljait az indoklásának 11 pontja tartalmazza. Ezek között szerepel például a nemzetiségi iskola fogalmának meghatározása, a didaktikai segédeszközök, tankönyvek piacának liberalizációja, de változtatnának azon is, hogyan lehet alapiskolai végzettséget szerezni. Több mint 300 ponton módosítanák az oktatást érintő jogszabályokat. A több dokumentumból álló javaslat tárcaközi egyeztetése hétfőn ért véget. Az intézkedéscsomaghoz 1119 módosító javaslat érkezett, amelyből 713 lényegi változtatást tartalmaz. A törvénymódosítási javaslathoz ún. tömeges véleményezés keretében is több módosítási javaslatot adtak be, amelyek érvényességéhez legalább 500 támogató aláírás szükséges.

A pedagógusok javaslatai
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) a törvénytervezet 12 paragrafusához adott be módosító javaslatot, illetve azt szeretnék, ha egy új paragrafussal bővülne a tervezet. „A módosítások nagy része a nemzetiségi oktatást érinti” – mondta lapunknak Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke. Példaként említette, azt kérik, hogy a törvény rögzítse, minden olyan vizsgát, amelyet valamilyen külső intézmény szervez, így például a PISA-felmérést, mindig az iskola tanítási nyelvén írhassák meg a tanulók. Ugyancsak a jogszabályban rögzítenék, hogy a segítő szakemberek, például az iskolapszichológusok a gyerekekkel az anyanyelvükön foglalkozzanak.

A szakmai szervezet azt is szeretné, ha a törvény önálló paragrafusban rögzítené a nemzetiségi oktatás fogalmát. „Azt javasoltuk, nemzetiségi iskolának azt az intézményt nevezzék, ahol egészében, illetve bizonyos osztályaiban a teljes oktatási nevelési folyamat nemzetiségi nyelven zajlik” – mondta a szervezet alelnöke. Itt érdemes megjegyezni, ebbe a definícióba nem férnének bele azok az iskolák, ahol a tanítás jórészt szlovákul folyik, de egy-egy kisebbség nyelvét is tanulhatják a diákok. Főleg a roma és a ruszin kisebbség iskolái tartoznak ebbe a kategóriába.

A törvényjavaslathoz tartozó rendelettervezet szerint az alapiskola lezárásához, magyarán az alapiskolai végzettség megszerzéséhez a jövőben arra lenne szükség, hogy a tanulók a kilencedik évfolyam végén sikeresen teljesítsék a Tesztelés 9 néven ismert központi felmérést. A diákoknak legalább 20 százalékos eredményt kellene elérniük minden vizsgált tantárgyból. Jelenleg az alapiskolai végzettség megszerzéséhez a kilencedik osztály befejezése szükséges.

A rendelettervezet ugyancsak tartalmazza, hogy mely tantárgyakban kell kötelezően elvégezni a Tesztelés 9 felmérést. A szövegből kimaradt, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban magyar nyelv és irodalomból is legyen ilyen kötelező vizsga. A tanulóknak jelenleg a szóban forgó iskolákban ebből a tantárgyból is kötelező ilyen felmérőt írniuk.

Vörös Mária elmondta, problémásnak tartják, hogy a törvény az alapiskolai végzettség megszerzését a Tesztelés 9-hez kötné, de ebben a kérdésben nem tettek javaslatot. Ugyanakkor kezdeményezték, hogy a magyar nyelv és irodalom is maradjon a kötelező vizsgatárgyak között. Hozzátette azonban, információik szerint a tantárgyból tett kötelező vizsga törlése csak hiba a tárcaközi egyeztetésre bocsátott szövegben. Az alelnök bízik abban, hogy a tárca kommunikálni fog velük az említett kérdésekben. „Az előkészítés fázisába nem vontak be minket” – tette hozzá.

A magyar pártok
A jogszabály tervezett módosítása miatt az MKP az SZMPSZ-szel egyeztetve levélben fordult Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszterhez. A párt azt írja, a nemzetiségi oktatás számára kedvező pontok mellett több intézkedéstervezetet problémásnak találnak. A szakmai szervezethez hasonlóan elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar nyelv és irodalom kikerüljön a Tesztelés 9 vizsgált tárgyai közül, és elégtelennek találják a nemzetiségi iskola definícióját. Az MKP szerint ugyanakkor a törvénytervezetből az iskolahálózat racionalizációjának terve sem olvasható ki világosan, és hiányzik a kisebbségi oktatás finanszírozásának koncepciója is.

A témában a Híd kérdéseket intézett a tárcavezetőhöz. Ezekben többek közt aziránt érdeklődnek, hogy az iskolahálózat tervezett optimalizációja hogyan érinti a kisebbségi intézményeket, illetve, hogy mikor és milyen módon vonná be a minisztérium a kisebbségi iskolákat a tankönyvpiac liberalizálásába. A párt a minisztériumot kérdőre vonja azzal kapcsolatban is, hogy miért nem biztosított a nemzetiségi iskolák számára magyar és ukrán nyelvű digitális oktatási segédanyagot. Illetve ők is kíváncsiak arra, miért nem kívánja a tárca a jövőben tesztelni a kilencedikeseket magyar nyelvből és irodalomból.

Prékop Mária, a Híd oktatáspolitikusa lapunknak elmondta, javaslataikkal arra a hosszabb ideje tartó előkészítő folyamatra reagálnak, amely során a minisztérium előzetes szakmai diskurzus nélkül bocsátotta tárcaközi egyeztetésre a törvénymódosítási javaslatot. Példaként a nemzetiségi oktatás definícióját említette. „Ez csak alapfogalmakat tartalmaz és kimaradtak belőle a nemzetiség nyelvét tanító iskolák” – utalt Prékop Mária a fent említett roma és ruszin iskolákra, ahol nem a tanítás egésze folyik ezen kisebbségek nyelvén. Szerinte a törvénytervezet nem pontosítja, milyen részterületeken kellene figyelembe venni a nemzetiségi iskolák definícióját, így például az állami pedagógiai programok megalkotása vagy a tankönyvkiadás miként lenne tekintettel a meghatározásra.

A témában a Híd szerdán egy sajtónyilatkozatot adott közre, amelyben azt írják, hogy a tervezet szerintük fércmunka. „De ami példa nélküli, hogy a törvénytervezettel maga a jogalkotó is elégedetlen: az oktatásügyi minisztérium 57 pontban nem ért egyet azzal a törvénymódosítási javaslattal, amit ő maga nyújtott be” – írja a Híd.
Az Összefogás a tömeges véleményezés keretében indított egy petíciót, amelyben azt kérik, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy továbbra is maradjon a Tesztelés 9 része. A petíciót közel 1500-an támogatták. „Bízunk benne, hogy látva a szakmai érveket és érzékelve a társadalmi nyomást, visszakerül a magyar nyelv a Tesztelés 9 vizsgatárgyai közé” – közölte Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke.

A minisztérium
A fent megfogalmazott kétségek és javaslatok kapcsán megkerestük az oktatási tárcát is. Az írásban feltett kérdéseinkre a sajtóosztály válaszolt. Azt írják, a tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslatcsomag csak egy munkaváltozat. Kijelentik, a nemzetiségi oktatás színvonalát is emelni szeretnék. „Ezért nem kell attól tartani, hogy hátrányt szenvednének azok a tanulók, akik nemzetiségi nyelvű iskolát látogatnak” – szól a tárca válasza, amelyben nem írják, miért került ki a kötelező vizsgatárgyak közül a magyar nyelv és irodalom. A tárca szerint a minisztérium nemzetiségi és inkluzív oktatással foglalkozó osztálya üdvözöl minden arra irányuló törekvést, amely a nemzetiségi iskolák színvonalának emelésére irányul. „És mindenkivel kommunikál, aki ebben érdekelt” – teszik hozzá.

Az iskolahálózat racionalizációjával kapcsolatban a tárca úgy nyilatkozott, ezen még dolgoznak. Megismételték a korábbi álláspontjukat, mi szerint a folyamat során a nemzetiségi iskolákra vonatkozóan sajátos követelményrendszert állítanak fel, hogy minden régióban megmaradjon a kisebbségi iskolák hozzáférhetősége. A szóban forgó oktatási intézmények finanszírozásának jövőjére vonatkozó kérdésünkre azt válaszolták, a nemzetiségi iskolákban már most is magasabb az egy tanuló után adott állami normatíva, mint a többségi iskolákban.

Az oktatási tárca szerint a tankönyvpiac liberalizációja a kisebbségi kiadványok szegmensében is megindult már. A központi beszerzés helyett inkább pénzt adnak az egyes iskoláknak, hogy a belátásuk szerint vásároljanak tankönyveket az engedélyezett kiadványok listájából. A kiadványaik engedélyeztetését pedig nemcsak a hazai, de a külföldi tankönyvkiadók is kérhetik.

Az önkormányzatok
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) élesen bírálta az oktatási törvény módosítási javaslatát és azt követeli, a szaktárca vonja vissza a tervezetet. A szervezet 38 megjegyzést fűzött a javaslathoz, amelyből 37 lényegi. A ZMOS egyben bírálta, hogy a tervezetet előzetes szakmai diskurzus nélkül bocsátották tárcaközi egyeztetésre. A szervezet szóvivője, Michal Kaliňák szerint a módosítást elvben az iskolák adminisztratív terheinek a csökkentésével indokolták, ugyanakkor a tervezet új típusú dokumentumok kidolgozását írná elő. A szervezet rámutat, a javasolt változások kiadásokat jelenthetek az önkormányzatoknak, amelyek az alapiskolák fenntartóiként működnek.