Közélet

Sokan elégedetlenek az oktatási törvény készülő módosításával

Pozsony | Nagy port kavart az oktatási törvény módosítási tervezete. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége kulcsfontosságú módosításokat javasol, az MKP, a Híd és az Összefogás is a tervezet változtatását kéri, az önkormányzatok pedig a javaslat teljes visszavonását követelik.
Czímer Gábor

2021. február 11. 19:00

A tervezetből kimaradt, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban magyar nyelv és irodalomból is kötelező vizsga a Tesztelés 9 felmérés során ⋌(Felvételek: TASR, Somogyi Tibor)
A tervezetből kimaradt, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban magyar nyelv és irodalomból is kötelező vizsga a Tesztelés 9 felmérés során (Felvétel: Somogyi Tibor)

Az oktatási tárca által előkészített törvénymódosítási javaslat céljait az indoklásának 11 pontja tartalmazza. Ezek között szerepel például a nemzetiségi iskola fogalmának meghatározása, a didaktikai segédeszközök, tankönyvek piacának liberalizációja, de változtatnának azon is, hogyan lehet alapiskolai végzettséget szerezni. Több mint 300 ponton módosítanák az oktatást érintő jogszabályokat. A több dokumentumból álló javaslat tárcaközi egyeztetése hétfőn ért véget. Az intézkedéscsomaghoz 1119 módosító javaslat érkezett, amelyből 713 lényegi változtatást tartalmaz. A törvénymódosítási javaslathoz ún. tömeges véleményezés keretében is több módosítási javaslatot adtak be, amelyek érvényességéhez legalább 500 támogató aláírás szükséges.

A pedagógusok javaslatai
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) a törvénytervezet 12 paragrafusához adott be módosító javaslatot, illetve azt szeretnék, ha egy új paragrafussal bővülne a tervezet. „A módosítások nagy része a nemzetiségi oktatást érinti” – mondta lapunknak Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke. Példaként említette, azt kérik, hogy a törvény rögzítse, minden olyan vizsgát, amelyet valamilyen külső intézmény szervez, így például a PISA-felmérést, mindig az iskola tanítási nyelvén írhassák meg a tanulók. Ugyancsak a jogszabályban rögzítenék, hogy a segítő szakemberek, például az iskolapszichológusok a gyerekekkel az anyanyelvükön foglalkozzanak.

A szakmai szervezet azt is szeretné, ha a törvény önálló paragrafusban rögzítené a nemzetiségi oktatás fogalmát. „Azt javasoltuk, nemzetiségi iskolának azt az intézményt nevezzék, ahol egészében, illetve bizonyos osztályaiban a teljes oktatási nevelési folyamat nemzetiségi nyelven zajlik” – mondta a szervezet alelnöke. Itt érdemes megjegyezni, ebbe a definícióba nem férnének bele azok az iskolák, ahol a tanítás jórészt szlovákul folyik, de egy-egy kisebbség nyelvét is tanulhatják a diákok. Főleg a roma és a ruszin kisebbség iskolái tartoznak ebbe a kategóriába.

A törvényjavaslathoz tartozó rendelettervezet szerint az alapiskola lezárásához, magyarán az alapiskolai végzettség megszerzéséhez a jövőben arra lenne szükség, hogy a tanulók a kilencedik évfolyam végén sikeresen teljesítsék a Tesztelés 9 néven ismert központi felmérést. A diákoknak legalább 20 százalékos eredményt kellene elérniük minden vizsgált tantárgyból. Jelenleg az alapiskolai végzettség megszerzéséhez a kilencedik osztály befejezése szükséges.

A rendelettervezet ugyancsak tartalmazza, hogy mely tantárgyakban kell kötelezően elvégezni a Tesztelés 9 felmérést. A szövegből kimaradt, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban magyar nyelv és irodalomból is legyen ilyen kötelező vizsga. A tanulóknak jelenleg a szóban forgó iskolákban ebből a tantárgyból is kötelező ilyen felmérőt írniuk.

Vörös Mária elmondta, problémásnak tartják, hogy a törvény az alapiskolai végzettség megszerzését a Tesztelés 9-hez kötné, de ebben a kérdésben nem tettek javaslatot. Ugyanakkor kezdeményezték, hogy a magyar nyelv és irodalom is maradjon a kötelező vizsgatárgyak között. Hozzátette azonban, információik szerint a tantárgyból tett kötelező vizsga törlése csak hiba a tárcaközi egyeztetésre bocsátott szövegben. Az alelnök bízik abban, hogy a tárca kommunikálni fog velük az említett kérdésekben. „Az előkészítés fázisába nem vontak be minket” – tette hozzá.

A magyar pártok
A jogszabály tervezett módosítása miatt az MKP az SZMPSZ-szel egyeztetve levélben fordult Branislav Gröhling (SaS) oktatásügyi miniszterhez. A párt azt írja, a nemzetiségi oktatás számára kedvező pontok mellett több intézkedéstervezetet problémásnak találnak. A szakmai szervezethez hasonlóan elfogadhatatlannak tartják, hogy a magyar nyelv és irodalom kikerüljön a Tesztelés 9 vizsgált tárgyai közül, és elégtelennek találják a nemzetiségi iskola definícióját. Az MKP szerint ugyanakkor a törvénytervezetből az iskolahálózat racionalizációjának terve sem olvasható ki világosan, és hiányzik a kisebbségi oktatás finanszírozásának koncepciója is.

A témában a Híd kérdéseket intézett a tárcavezetőhöz. Ezekben többek közt aziránt érdeklődnek, hogy az iskolahálózat tervezett optimalizációja hogyan érinti a kisebbségi intézményeket, illetve, hogy mikor és milyen módon vonná be a minisztérium a kisebbségi iskolákat a tankönyvpiac liberalizálásába. A párt a minisztériumot kérdőre vonja azzal kapcsolatban is, hogy miért nem biztosított a nemzetiségi iskolák számára magyar és ukrán nyelvű digitális oktatási segédanyagot. Illetve ők is kíváncsiak arra, miért nem kívánja a tárca a jövőben tesztelni a kilencedikeseket magyar nyelvből és irodalomból.

Prékop Mária, a Híd oktatáspolitikusa lapunknak elmondta, javaslataikkal arra a hosszabb ideje tartó előkészítő folyamatra reagálnak, amely során a minisztérium előzetes szakmai diskurzus nélkül bocsátotta tárcaközi egyeztetésre a törvénymódosítási javaslatot. Példaként a nemzetiségi oktatás definícióját említette. „Ez csak alapfogalmakat tartalmaz és kimaradtak belőle a nemzetiség nyelvét tanító iskolák” – utalt Prékop Mária a fent említett roma és ruszin iskolákra, ahol nem a tanítás egésze folyik ezen kisebbségek nyelvén. Szerinte a törvénytervezet nem pontosítja, milyen részterületeken kellene figyelembe venni a nemzetiségi iskolák definícióját, így például az állami pedagógiai programok megalkotása vagy a tankönyvkiadás miként lenne tekintettel a meghatározásra.

A témában a Híd szerdán egy sajtónyilatkozatot adott közre, amelyben azt írják, hogy a tervezet szerintük fércmunka. „De ami példa nélküli, hogy a törvénytervezettel maga a jogalkotó is elégedetlen: az oktatásügyi minisztérium 57 pontban nem ért egyet azzal a törvénymódosítási javaslattal, amit ő maga nyújtott be” – írja a Híd.
Az Összefogás a tömeges véleményezés keretében indított egy petíciót, amelyben azt kérik, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy továbbra is maradjon a Tesztelés 9 része. A petíciót közel 1500-an támogatták. „Bízunk benne, hogy látva a szakmai érveket és érzékelve a társadalmi nyomást, visszakerül a magyar nyelv a Tesztelés 9 vizsgatárgyai közé” – közölte Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke.

A minisztérium
A fent megfogalmazott kétségek és javaslatok kapcsán megkerestük az oktatási tárcát is. Az írásban feltett kérdéseinkre a sajtóosztály válaszolt. Azt írják, a tárcaközi egyeztetésre bocsátott javaslatcsomag csak egy munkaváltozat. Kijelentik, a nemzetiségi oktatás színvonalát is emelni szeretnék. „Ezért nem kell attól tartani, hogy hátrányt szenvednének azok a tanulók, akik nemzetiségi nyelvű iskolát látogatnak” – szól a tárca válasza, amelyben nem írják, miért került ki a kötelező vizsgatárgyak közül a magyar nyelv és irodalom. A tárca szerint a minisztérium nemzetiségi és inkluzív oktatással foglalkozó osztálya üdvözöl minden arra irányuló törekvést, amely a nemzetiségi iskolák színvonalának emelésére irányul. „És mindenkivel kommunikál, aki ebben érdekelt” – teszik hozzá.

Az iskolahálózat racionalizációjával kapcsolatban a tárca úgy nyilatkozott, ezen még dolgoznak. Megismételték a korábbi álláspontjukat, mi szerint a folyamat során a nemzetiségi iskolákra vonatkozóan sajátos követelményrendszert állítanak fel, hogy minden régióban megmaradjon a kisebbségi iskolák hozzáférhetősége. A szóban forgó oktatási intézmények finanszírozásának jövőjére vonatkozó kérdésünkre azt válaszolták, a nemzetiségi iskolákban már most is magasabb az egy tanuló után adott állami normatíva, mint a többségi iskolákban.

Az oktatási tárca szerint a tankönyvpiac liberalizációja a kisebbségi kiadványok szegmensében is megindult már. A központi beszerzés helyett inkább pénzt adnak az egyes iskoláknak, hogy a belátásuk szerint vásároljanak tankönyveket az engedélyezett kiadványok listájából. A kiadványaik engedélyeztetését pedig nemcsak a hazai, de a külföldi tankönyvkiadók is kérhetik.

Az önkormányzatok
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) élesen bírálta az oktatási törvény módosítási javaslatát és azt követeli, a szaktárca vonja vissza a tervezetet. A szervezet 38 megjegyzést fűzött a javaslathoz, amelyből 37 lényegi. A ZMOS egyben bírálta, hogy a tervezetet előzetes szakmai diskurzus nélkül bocsátották tárcaközi egyeztetésre. A szervezet szóvivője, Michal Kaliňák szerint a módosítást elvben az iskolák adminisztratív terheinek a csökkentésével indokolták, ugyanakkor a tervezet új típusú dokumentumok kidolgozását írná elő. A szervezet rámutat, a javasolt változások kiadásokat jelenthetek az önkormányzatoknak, amelyek az alapiskolák fenntartóiként működnek.

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Edvard Beneš TASR/AP

„A Beneš-dekrétumok alkalmazása nem sokban különbözik attól, mintha ma a zsidó-törvényeket alkalmaznák”

Mekkora az adó összege, és hogyan kell befizetni?

Mekkora az adó összege, és hogyan kell befizetni?

Emlékművet állítanak Pozsonyban Ján Kuciaknak és Martina Kušnírovának
Frissítve

Emlékművet állítanak Pozsonyban Ján Kuciaknak és Martina Kušnírovának

Bankrablót keres a pozsonyi rendőrség

Munkát ígértek, prostitúcióra kényszerítettek két 20 éves nőt

Vlagyimir Putyin

Putyin: Amerika és a NATO figyelmen kívül hagyta Moszkva alapvető aggályait

Baleset

Az utolsó utáni pillanatban próbált besorolni, nem sikerült (VIDEÓ)

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.