SNS: szívdobogással az abortusz ellen

Az SNS azt szeretné, ha tilos lenne az abortusz reklámozása, vagy az abortuszra való kényszerítés, valamint, hogy azoknak a nőknek, akik a művi terhességmegszakítás mellett döntenek, az orvosuk kinyomtatott ultrahangképet mutasson az embrióról, és ha műszakilag megoldható, azt is lehetővé kell tenni, hogy az anya hallhassa a szívdobogást. „Ez a nők nagyon durva érzelmi zsarolása, hiszen egy ilyen döntést mindenki nehezen hoz meg. Az orvos nem reklámozza az abortuszt, neki kötelessége, hogy minden lehetőségről tárgyilagosan tájékoztassa a pácienst, hogy az meg tudja hozni a megfelelő döntést. Ennek a módosításnak egyedüli célja, hogy még több bűntudatot keltsen a nőkben” – véli Bolemant Lilla nőjogi szakértő.

6. és 9. hét között

Ipóth Szilárd komáromi nőgyógyász elmondta, az újabb ultrahangoknak köszönhetően a szívhang a terhesség hatodik hetétől hallható. A szakértő szerint a szívhang egyértelmű bizonyítéka, hogy a magzat él, ám a hatodik hétnél hamarabb nem hallani semmit.

„A művi terhességmegszakítás előtt bizonyítani kell, hogy a magzat él, ezért a hatodik hét előtt nem is szoktunk abortuszt végezni, ráadásul mindig számolni kell a méhen kívüli terhességgel is” – nyilatkozta Ipóth, hozzátéve, leggyakrabban a 6. és a 9. hét között szokták elvégezni a beavatkozást. „Ha egy nő eldöntötte, hogy nem tartja meg a gyerekét, köteles kitöltenie egy minisztériumi kérvényt. Utána a törvény értelmében mi 48 óráig nem csinálunk semmit, ugyanis ennyi ideje van a nőnek, hogy meggondolja magát. A kérvényhez írásos beleegyezést is kell csatolni, de a nőket még felvilágosítjuk a beavatkozásról” – részletezte a nőgyógyász.

Egyre kevesebb

Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) adatai szerint a Szlovákiában elvégzett abortuszok száma folyamatosan csökken. Tavaly több mint 6000 terhességmegszakítást végeztek, ennek majdnem 16%-át egészségi okokból. Ezt Ipóth is megerősítette. „Ez komoly döntés, amelyet a nők rosszul élnek meg, ezért nem szoktuk se pozitívan, se negatívan kommentálni a választásukat. 23 éves gyakorlatom alatt drasztikus csökkenést tapasztalok ezen a téren, a jelenlegi jogszabályozás rendben van” – zárta a szakember, aki szerint a szigorítások után hasonló helyzet alakulhatna ki, mint a lengyel nők esetében, akik – mivel országukban tilos a művi terhességmegszakítás – Léván végeztetik a beavatkozást. 

A hazai ginekológusok szövetsége alaptalannak tart minden olyan próbálkozást, amely módosítaná a jelenlegi szabályozást, üdvözölnék azonban, ha lehetőség lenne az úgynevezett abortusztabletták használatára, amelyek sokkal biztonságosabbak a nők számára, mint a műtéti beavatkozások.

Az OĽaNO új próbája 

Csak múlt héten négy, művi terhességmegszakítással kapcsolatos javaslatról szavazott a parlament. Ezek közül három szigorította volna a jelenleg érvényben levő törvényt, amely a terhesség 12. hetéig teszi lehetővé az abortuszt. Az OĽaNO javaslata nem módosította volna ezt a határidőt, a párt a titkolt terhesség intézményét akarta létrehozni. Ez szavatolta volna, hogy az anyák titokban hordják ki és szüljék meg gyereküket. A parlament egyetlen módosítást sem utalt második olvasatba, igaz, az OĽaNO képviselőinek pusztán egy szavazat hiányzott. A párt néhány képviselője Richard Vašečkával közösen újra a parlament elé terjesztette a rejtett terhességről szóló módosítást, amelynek értelmében a nő a terhesség 21. hetétől lenne jogosult a betegszabadságra, ha úgy dönt, kihordja gyermekét, de nem tartja meg. Bár a törvény értelmében nem lehetne ugyanolyan javaslatot fél éven belül kétszer is benyújtani, az OĽaNO módosítása már bent van a parlamentben. 

Bolemant Lilla szerint az eltitkolt terhesség elméletileg jó lehetőség lehetne, viszont ennek meg kellene teremteni a feltételeit. „Fontos, hogy ne lehessen ezzel visszaélni, ne lehessen a nőt rákényszeríteni a gyerek megszülésére. Nem ad hoc módon, politikai okokból kellene módosítani az erre vonatkozó törvényeket, hiszen ezek a nők egész életét befolyásolják, hanem egy átgondolt rendszert kellene létrehozni” – véli a szakértő. Elmondta, az Isztambuli Szerződés jó kiindulópontja lehetne ennek, hiszen ha a módosításokban szerepel, hogy a nőt ne lehessen abortuszra kényszeríteni, akkor annak is meg kellene jelennie, hogy a gyerek megszülésére sem lehet kényszeríteni senkit. „Ez összefügg a családon belüli erőszakkal: a kényszerítésnek, akár az abortuszra, akár a gyerek kihordására, általában azok a nők vannak kitéve, akik erőszakos, bántalmazó kapcsolatban élnek. Egy ilyen helyzetben a nőknek nincs lehetőségük arra, hogy eldöntsék, mit szeretnének és mit nem. Elsődlegesen ezekből a kapcsolatokból kellene kimenteni a nőket. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása lenne a kezdete annak, hogy komolyan el lehessen kezdeni dolgozni azon, hogy  megszűnjön a nők és a gyerekek elleni családon belüli erőszak. Egyébként az Egészségügyi Világszervezet nyilatkozatában is az szerepel, hogy az egészség megőrzését jelenti az is, hogy a nők reprodukciós jogait nem korlátozzák” – zárta Bolemant.

Szakmai vita

Danko jelezte, szakmai vitát akar kezdeményezni a kérdésről. A kerek-asztal-beszélgetést tegnap ugyan megtartották, saját javaslatát azonban a párt képviselői már benyújtották a parlamentbe. A vitára mind politikusok, mind szakemberek kaptak meghívást. Hídból Sárközy Irénnek kellett volna mennie, de lapunknak azt mondta, a vita időpontja egybeesett a cseh és a szlovák parlamenti képviselők bizottsági ülésének időpontjával, ezért nem vett részt a vitán.