SLK: Nem oldódott meg az egészségügy helyzete

„Sok esetben az elvégzett vizsgálat valós ára kétszer-háromszor magasabb, mint az összeg, amit a biztosító megtérít a rendelőknek” – tette hozzá Oravec. A rendelők és az egészségbiztosítók jelenleg tárgyalnak az új szerződések feltételeiről. Példaként említette a teljes kivizsgálást, amiért a biztosító 14 eurót fizet, a valódi ára azonban 37 euró. A kamara elnöke emlékeztetett, a rendelők első számú bevételi forrása a biztosítótól származik, ez az összeg azonban sokszor a fenntartási költségek fedezésére sem elegendő.

Róbert Roland, az orvosi kamara alelnöke a lehetséges megoldásokat vázolta fel. „Ha nem történik változás, tovább mélyül a probléma” – jegyezte meg. Optimális forgatókönyvnek azt tartaná, ha az SLK és a rendelői szolgáltatók szervezeteinek követeléseinek figyelembevételével kötnék meg az új szerződéseket az egészségbiztosítók az orvosokkal. „Tudjuk azonban, hogy a finanszírozás hiánya miatt ez nem reális” – tette hozzá. Úgy véli három lehetőség maradt – előnytelen szerződés esetén az orvosok díjat számolnak fel a betegeknek a törvény által megengedett kereteken belül, szerződés nélkül, egyenesen a betegekkel fizettetik meg az egészségügyi ellátást vagy pedig bezárják a rendelőt. „Követeljük egyértelmű meghatározását annak, mire jogosult a páciens, vagyis azt, hogy a beteg az állami egészségbiztosításból milyen mértékű egészségügyi ellátást kap” – mondta az alelnök. Úgy véli, a politikusok feladata, hogy elmagyarázzák a lakosoknak, mire elegendőek ezek a források, illetve, hozzá kell-e fizetni.

Az SLK nyilvános vitát szorgalmaz az illetékesekkel a betegek önrészéről közvetlen kifizetések formájában, világosan meghatározott szabályok szerint, valamint az egyéb finanszírozási lehetőségekről. A kamara követelései között szerepel továbbá, hogy az egészségügy költségvetésben a járóbeteg-ellátásra szánt keretet 6 százalékról legalább 26 százalékra növeljék.

Az SLK ankétjából kiderül, a bejegyzett egyéni vállalkozóként dolgozó orvosok 41%-a 60 évnél idősebb. A kérdőívben arra is kíváncsiak voltak, mi az orvosok elégedetlenségének oka, illetve miért fontolgatják, hogy abbahagyják a rendelést. A legfőbb ok az „undor az orvosok megoldatlan problémái miatt” volt. A válaszadók több mint 17%-a mondta azt, hogy 2023-ban megfontolja a rendelő bezárását. „Már ma is orvoshiánnyal küszködünk” – figyelmeztetett Oravec. „Ha meg akarjuk őrizni az egészségügyi ellátás színvonalát, egyetlen rendelő elveszítését sem engedhetjük meg magunknak” – tette hozzá.