Nem közelednek az álláspontok Ukrajna kapcsán – Blanár a cseh külügyminiszterrel tárgyalt

A szlovák és a cseh kapcsolatok a negyedik Fico-kabinet hatalomra kerülése óta érezhetően megromlottak. Ennek megnyilvánulását láthattuk például a tavaly februári V4-es kormányfői találkozón, mely során Donald Tusk lengyel és Petr Fiala cseh miniszterelnök éles vitába keveredett Orbán Viktor magyar kormányfővel, Robert Fico pedig állítólag tétlenül nézte a fejleményeket. Ezt követően a cseh fél – Blanár oroszországi útjára hivatkozva – lemondta a már hagyományosnak számító közös kormányülést, melyet még a korábbi Fico-kormány idején tettek tradícióvá.

Az ellentétek idén tovább éleződtek, amikor Fico és Fiala nyilvános üzengetésbe kezdtek, miután a két miniszterelnök Brüsszelben találkozott az európai vezetők egyeztetése során. A cseh kormányfő nehezményezte Fico kijelentéseit arról, hogy a cseh politikusok és a cseh média beavatkozik a szlovák belügyekbe.

Külpolitikai törésvonalak

Mindezek ellenére Blanár és Lipavský a prágai találkozó után „kellemes, jó hangulatú” egyeztetésről számolt be, mely során a két fél főként az aktuális külpolitikai kérdésekről tárgyalt egymással. Viszont éppen a külpolitika témák azok, amelyekben a két ország álláspontja látványosan eltér egymástól, és ez az újságírók kérdései nyomán ki is derült.

Szóba került például a hétfői párizsi csúcstalálkozó, amelyen az Európai Unió és a NATO magas beosztású tisztviselői tárgyaltak az orosz–ukrán háború lehetséges lezárásáról. A találkozón felmerült annak lehetősége is, hogy a béke megkötése után az európai országok békefenntartó egységeket küldjenek Ukrajnába az ország biztonságának garantálása érdekében. Ezen állásponton van például a brit miniszterelnök, Keir Starmer is.

Lipavský elmondta, bár nyilvánvaló, hogy Szlovákia és Csehország véleménye nem egyezik, ennek ellenére kedden megpróbálta elmagyarázni Blanárnak, milyen megfontolások állnak a cseh külpolitika mögött. Kiemelte, Oroszország többféle módon is szabotálni próbálja Európát, és információs háborút folytat az uniós tagállamok ellen. Úgy gondolja, közös európai érdek, hogy Ukrajnának minél erősebb pozíciója legyen, és ehhez a csehek megadják a szükséges katonai, politikai és humanitárius segítséget.

A békefenntartó erők küldése kapcsán a cseh külügyminiszter nem akart állást foglalni, elmondása szerint friss fejleményekről van szó, és amíg nem ismertek a békemegállapodás feltételei, addig felesleges ilyen témákról spekulálni.

Szlovákia nem küld katonákat Ukrajnába

Ezzel szemben Blanár egyértelműen leszögezte, Szlovákia nem szeretne katonákat küldeni Ukrajnába.

Teljesen legitim eszköz lenne egy ilyen lépés például a ENSZ Biztonsági Tanácsától. Ezzel kapcsolatban nyitottak vagyunk a tárgyalásra, de kijelenthetem, hogy Szlovákia nem küld katonákat Ukrajna területére

– fogalmazott a szlovák külügyminiszter. Hozzátette, a humanitárius segítségnyújtásban egyetért a csehekkel, viszont a fegyverszállításban már nem.

Meg vagyunk győződve arról, hogy ennek a konfliktusnak nincsen katonai megoldása. Ehelyett minél előbb diplomáciai megoldást kellene találni

– mondta. Ezzel kapcsolatban Szlovákia minden kezdeményezést támogat, és hajlandó lenne a béketárgyalás helyszínét is bebiztosítani.

Blanár: Az európai vezetők ne legyenek megsértődve

Az újságírók továbbá rákérdeztek a pár napja szervezett müncheni védelmi konferenciára is, amelyen elhangzott, hogy a béketárgyalások első fordulója háromoldalú lesz, melyre Európa képviselői nem kapnak meghívást. 

Blanár úgy gondolja, Európa vezetőinek nincs min csodálkozniuk, hiszen Donald Trump amerikai elnök tartja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy véget vet az orosz–ukrán háborúnak. Úgy gondolja, az uniós tisztviselőknek volt éppen elég idejük arra, hogy megtegyék a kellő lépéseket a béke elérésére, de nem cselekedtek. Éppen ezért Szlovákia támogatja a Trump által kezdeményezett béketárgyalásokat.

Úgy gondoljuk, most nincs helye a sértődöttségnek

– fogalmazott Blanár.