<p>Ivo Samsonnal, a Fegyveres Erők Akadémiájának Védelmi és Biztonsági Stratégiák Intézetének igazgatójával a 2001. szeptember 11-i terrortámadások hatásairól beszélgettünk.</p>
Samson: az EU az USA segítségére szorul
Hogyan változtatta meg az USA-t és a világot a 2001. szeptember 11-i terrortámadás?
Csak ismételni tudom Szlovákia akkori washingtoni nagykövetét, Martin Bútorát, aki azt mondta közvetlenül a terrortámadás után, hogy az USA már sohasem lesz ugyanaz, ami korábban volt. Ezt én úgy tudom magyarázni, hogy a terrortámadás megváltoztatta az USA külpolitikáját, két nagy háborút váltottak ki Afganisztánban és Irakban, az USA-t egy rendkívül éber pozícióba kényszerítették.
Egy ideig az USA-t a világ „rendőrének” is nevezték. Ez érvényes még ma is?
Az USA sohasem akart a világ „rendőre” lenni, a történelem azonban ebbe a helyzetbe sodorta őt, vagyis „rendőrré” vált. De már azzal, hogy kivonultak Afganisztánból és Irakból, és az egyik elnökjelölt, Donald Trump is az elszigetelődés híve, azt bizonyítja, hogy az USA nem akar a világ „rendőre” lenni. Megvan a saját stratégiájuk, az úgynevezett Grand Strategy, amely pontosan meghatározza az értéksorrendet. Ezek között nem szerepel, hogy valamiféle módon fenn kellene tartaniuk a rendet a világban. Azt mondja ki, hogy az USA biztonsága az első. Az USA csak azokkal a rendszerekkel foglalkozik, amelyek vele szemben közvetlenül fenyegetően lépnek fel. 2001-ben Afganisztánból érkezett a támadás, ezért indítottak ellene háborút. Irak csak egy „mellékterméke” volt a 2001-es terrortámadásoknak. 2001. szeptember 11-e nélkül sem az afganisztáni, sem az iraki háború nem lett volna.
Hogyan értékeli ezeket a háborúkat? Elkerülhetetlen lépések voltak, elérték céljukat? Vagy igazak azok a vélemények, hogy elég nagy hibát követett el az USA például Irak megtámadásával?
Afganisztán esetében teljesen tiszta a kép. Az al-Kaida vállalta a felelősséget a szeptemberi támadásért, az USA ezt viszonylag gyorsan visszaigazolta, hiszen már korábban is figyelték a szervezetet, mivel az már korábban is követett el támadást amerikai célpontok ellen, például Nairobiban. Az afganisztáni invázió tehát amerikai szempontból elkerülhetetlen volt, hiszen az al-Kaida még fenyegetőzött is, hogy ez csak a kezdet volt. Egy tévedést azonban itt is elkövettek: abból indultak ki, hogy választásokkal bevezethető a demokrácia egy olyan országban, ahol a demokrácia teljesen mást jelent, mint a Nyugaton. Mikor ezt tudatosították, elkezdték az úgynevezett nation buildinget, egyfajta nemzetépítést. Az amerikai jelenlét alatt például 20%-kal csökkent a gyermekhalálozás. Ez azonban vitatható eredményekkel járó folyamat. Az iraki háború még inkább vitatható, de az USA akkor abból indult ki, hogy a Közel-Keleten kiépítenek egy stabil régiót, aminek Irak lehet a központja. Az eredmény ebben az esetben még vitathatóbb, de úgy is lehet nézni, hogy az USA-nak Irak jelenleg megbízható szövetségese.
Ha nem lett volna ez a két háború, a világ ma biztonságosabb lenne, vagy kevésbé biztonságos?
Nem, semmiképpen. Ez a két háború bizonyította, hogy a világ stabilizálható. Azt látjuk, hogy van egy világhatalom, amely meglehetősen arrogáns, de mindenképpen erős, ez az USA, amely képes megvédeni érdekeit. Meglehetősen durva módon, háborúk, emberéletek árán is. Hajlandóak rengeteg pénzt is áldozni, mert ez a két háború 3 ezer milliárd dollárba került. Ez egyfajta elrettentés. Ha az USA nem reagált volna, akkor a támadások folytatódnak. Így végülis áthelyeződtek Oroszországba, a Kaukázusba. A nemzetközi politikában az USA határozottan reagált, Afganisztánban az ENSZ BT határozatát is megelőzték, az később érkezett. Irakkal kapcsolatban pedig egyáltalán nem volt meg az ENSZ BT egyetértése.
Hogyan értékeli az Európai Unió és az USA együttműködését a terrorizmus elleni harc terén?
2003-ban az unió két részre oszlott. A volt keleti blokk már előre az USA pártjára állt az iraki intervenció kérdésében. Ez kezdetben a war on terrorism, vagyis a terrorizmus elleni háború nevet kapta. Nyugat-Európa egy része ezt elutasította, és ez erősítette az Amerika-ellenességet. Ez az Amerika-ellenesség itt van, akkor Bush-ellenességnek nevezték. Obama ezt részben megtörte, habár kezdetben ő is támogatta az afganisztáni háborút, de Irakból kivonult, igaz, csak a legitim módon megválasztott iraki kormány kérésére. Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy ebben a kérdésben nincs igazi együttműködés az EU és az USA között, mert az EU az USA-val összehasonlítva ebben a tekintetben egyfajta törpe, aki nem képes megvédeni érdekeit egyedül, az USA segítsége nélkül. Most ugyan már kicsit javult az együttműködés, részben az európai terrortámadások hatására. Sokkal jobb lenne a helyzet, ha létezne egy közös uniós hadsereg, közös biztonságpolitika.
Lát esélyt arra, hogy létrejön az unióban egyfajta közös biztonságpolitikai stratégia vagy akár közös hadsereg?
Ezzel a kérdéssel foglalkozok már talán húsz éve, és azt látom, hogy az EU ebben a kérdésben nem tud előrelépni. Nem hiszem, hogy az EU képes lenne a túlélésre az USA nélkül. Jelenleg sokkal jobban az USA-ra van utalva, mint 2003-ban, amikor bekövetkezett egyfajta törés a két hatalom közti viszonyban.
Cikkeink a témában:
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.