Rossz a magyar élelmiszer?

A földművelésügyi tárca és az országos élelmiszer-felügyelet ellenőrei részéről ugyan egyre nagyobb nyomás nehezedik a szlovákiai üzletláncokra, ennek azonban alig van látszata. Mindezt maga a földművelésügyi miniszter, Ľubomír Jahnátek is elismeri, aki szerint az élelmiszerüzletekben az elmúlt időszakban még romlott is a helyzet. Az élelmiszer-felügyelet ellenőrei az idei harmadik negyedévben összesen 15 420 ellenőrzést hajtottak végre az élelmiszerárusoknál, amelyekből 1817 esetben, vagyis az ellenőrzések csaknem 12 százalékánál találtak kisebb-nagyobb hiányosságot. Ez még az idei első félévhez képest is romlásnak számít, arról már nem is beszélve, hogy fényévekre van a földművelésügyi tárca célkitűzésétől, amely a hiányosságok arányát 1,5–2 százalékra szeretné csökkenteni. 

A nagy üzletláncok közül a harmadik negyedévben a Carrefour bizonyult a legproblémásabbnak, amelynél az ellenőrzések 28 százaléka tárt fel hiányosságokat. A sorban a Diligentia következik nem egész 27, és a Tesco 18,6 százalékkal. A legjobban a Sintra teljesített, 9,68 százalékkal. A Carrefour esetében kiugróan nagy visszaesésről beszélhetünk, hiszen a második negyedévben még csak az ellenőrzések 13 százalékánál nem volt minden rendben. A nagy üzletláncok a legtöbb hibát az élelmiszer-jelölésnél követik el, gyakran a legalapvetőbb információkat is lefelejtik a termékekről, nem egy esetben pedig egyszerűen hamis vagy olvashatatlan információt közölnek a vásárlókkal. 

Továbbra is jelentős gondok vannak azonban a minőséggel is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a kereskedők a nyitvatartási idő alatt még ügyelnek is az alapvető higiéniai szabályokra, a zárást követően erről már megfeledkeznek. A zárás után végrehajtott ellenőrzések esetében ugyanis a hibaarány elérte a 60 százalékot. 

Egyre több gond van azonban a szomszédos országokból érkező élelmiszer-szállítmányokkal is. Az ellenőrök 757 szállítmányt vizsgáltak, és minden tizediknél találtak valamilyen hiányosságot. A legtöbb gond a harmadik negyedévben a magyarországi szállítmányokkal volt, ezeknek a 12 százaléka nem felelt meg a szabályoknak, a lengyel szállítmányoknál ez 7, a csehek esetében pedig alig valamivel több, mint 6 százalék volt. A külföldről érkező élelmiszer-szállítmányoknál a higiéniai szabályok betartásával, a megfelelő hőmérséklet biztosításával és a termékjelöléssel akadt a legtöbb gond. 

„A kereskedőknek szigorú szankciókra kell felkészülniük” – fenyeget Jahnátek. Az élelmiszerellenőrök 368 közigazgatási hatósági eljárást indítottak a mulasztást elkövető kereskedők ellen, akik együttesen több mint 2,7 millió eurós büntetésre számíthatnak. Ezzel párhuzamosan a harmadik negyedévben 576 helyszíni bírságot szabtak ki, több mint 21 ezer euró értékben.