Rólunk beszélnek az Európai Parlamentben

Célja: előrelépést elérni az ún. hagyományos vagy őshonos kisebbségek ügyében. Az esemény taz EPP kisebbségi magyar EP-képviselői jegyzik: Nagy József (Híd), Csáky Pál (MKP) és Sógor Csaba(RMDSZ).

Az EU-ban jelenleg nincs uniós szintű, központi, kötelező érvényű kisebbségvédelmi dokumentum. Vagyis nincs olyan uniós keret, amely listázná a minimálisan elismerendő kisebbségi jogokat, ezért az EU 28 tagországában nagyon különböző szintű rendezésekre van példa – a franciák például hagyományosan nagyon szűken mérik a kisebbségi jogokat, míg a katalánoknak vagy a dél-tiroli németeknek területi autonómiájuk van.

Ezen szeretnének változtatni a néppárti magyar képviselők, ehhez első lépésként saját pártcsaládjuk frakcióját kell meggyőzni. Ez sem könnyű feladat, hiszen például a spanyolok – a fent említett katalánok vagy a baszkok miatt – eddig ellenezték a kisebbségek jogainak uniós szintű kezelését. Emellett fontos hangsúlyozni azt is, hogy ez a kezdeményezés az őshonos kisebbségekről szól, sok tagállam ugyanis elutasítóan áll hozzá a bevándorlók helyzetének uniós rendezéséhez – mivel ők is kisebbséget alkotnak, ezért van szükség az „őshonos” címkére.

„Ez az első lépés egy uniós kisebbségvédelmi standard kialakítása felé” – mondta lapunknak Nagy József társszervező. A meghallgatáson több elismert szakember is felszólal, feladatuk az EP-képviselő szerint az lesz, hogy bemutassák a problémát és a tagállamok konkrét tapasztalatait és megoldási javaslatait. Mivel az EPP az EP legnagyobb frakciója, ha a néppárt prioritásként fogja kezelni a kérdést, jó eséllyel előre lehet mozdítani az ügyet. A meghallgatás eredménye egy zárónyilatkozat lesz.

A meghallgatáson több hazai politikus is részt vesz: többek között a Híd parlamenti frakciójának jelentős része, élén a pártelnök Bugár Bélával, valamint az MKP két volt EP-képviselője, Bauer Edit és Mészáros Alajos is.