Restitúciós pereket is nyert

Dr. Horváth György: „Nem vagyok sztárügyvéd, de volt néhány komoly restitúciós perem, amelyet megnyertem.” Vas Gyula felvételeÖn szerint minek köszönhető jelölése?

A két képviselő urat személyesen ismerem, de őszintén szólva engem is meglepett, hogy rám esett a választásuk. Amikor először felkerestek ezzel az ajánlattal, mindamellett, hogy természetesen óriási megtiszteltetésnek éreztem a felkérést, igazából el sem hittem, hogy komolyan gondolják. Akkor elmondták: áttekintették eddigi pályafutásomat, és annak alapján tartanak érdemesnek a poszt betöltésére. Megjegyezem, nem vagyok tagja egyetlen pártnak sem, és aktívan soha nem politizáltam. Mint magyar nemzetiségű ember természetesen szimpatizálok az MKP programjával, mert szerintem ez az egyik legstabilabb párt Szlovákiában.

Olvasóink számára – természetesen azokon kívül, akikkel munkája során kapcsolatban került – valószínűleg ismeretlenül cseng az Ön neve. Kérem, mondjon néhány szót arról, mivel foglalkozott mostanáig.

Levelező tagozaton végeztem a jogi egyetemet, és 1984-től jogászként tevékenykedtem a nemesócsai, majd a vágfüzesi és a marcelházai szövetkezetben, de felkérésre más szövetkezetek részére is végeztem jogi tanácsadást. 1993-tól kereskedelmi jogászként működtem; ez rendkívül sokrétű tevékenységet feltételez, a büntetőjogon kívül lényegében minden „belefér”: a válóperektől kezdve a vállalatalapításon keresztül a kárpótlási ügyekig nagyon széles a skála. 1999-től tovább bővült a munkaköröm, azóta ügyvédként büntetőjoggal is foglalkozom. Tehát közel húsz éve a gyakorlatban kamatoztatom szakmai tudásomat.

Meg tudna említeni néhány fontosabb ügyét, amelyek mintegy ajánlólevelet jelentenek az Ön számára?

Nem vagyok sztárügyvéd, ha erre gondolt, de volt néhány komoly restitúciós perem, amelyet megnyertem az ügyfelem számára.

Ön szerint előnyt vagy hátrányt jelent az alkotmánybírói tisztség betöltése során a parlamenti képviselői múlt? Hiszen több jelenlegi alkotmánybíró a parlamentből került a posztjára, és a mostani jelöltek között is több képviselőt találunk.

Az mindenképpen előnyt jelent a számukra, hogy sokkal több anyaghoz jutnak hozzá, azokkal a törvénytervezetekkel is megismerkednek, amelyek végül nem kerülnek elfogadásra. Tehát, úgymond, közelebb vannak a tűzhöz. A másik oldalról viszont a képviselők szinte kizárólag valamelyik párt színeiben kerülnek be a parlamentbe, s ez bizonyos elkötelezettséget jelent. Azzal, hogy az alkotmánybírákat ezentúl nem hét, hanem 12 évre választják majd, véleményem szerint azt a célt is szolgálja, hogy az oda kerülő személyek jobban felül tudnak emelkedni a pártpolitikai érdekeken, hiszen egy alkotmánybíró megbízatási ideje alatt három parlamenti választási ciklus is lezajlik.

A mostani hat alkotmánybíró-jelölt között tehát két magyar nemzetiségű is van, Szabó Olga és Ön. Lát esélyt arra, hogy a köztársasági elnök valamelyiküket kinevezi majd?

A döntés joga kizárólag az elnök úr kezében van, ám mindenképpen figyelemre méltó gesztus lenne részéről, ha Mészáros Lajos mellett egy további magyar nemzetiségű alkotmánybírája lenne az országnak.

Milyennek tartja Szlovákia jelenlegi alkotmányát?

Annak ellenére, hogy aránylag rövid idő alatt született meg ez az alkotmány, nem tartom rossznak. Bizonyos módosításokra persze szükség van, elsősorban azért, mert megalkotása idején még nagyon távolinak tűnt az EU-tagság. Ha mi is tagjai leszünk az Európa Uniónak, akkor több ponton hozzá kell igazítanunk alkotmányunkat az ottani jogrendhez. Megint más dolog a preambulum, illetve néhány, kisebbségeket érintő paragrafus, ez viszont egyértelműen politikai kérdés, nem kifejezetten jogi hiányosság.