RENDELKEZÉSEK

A magyar Országgyűlés által elfogadott törvény kimondja:

A támogatás kedvezményezettje lehet:

a) a szomszédos államokban életvitelszerűen tartózkodó, magát magyarnak valló természetes személy, vagy az Alap céljait a támogatásából tevékenyen elősegítő más személy,

b) magyarországi vagy szomszédos államban lévő önkormányzat, továbbá

c) szomszédos állam területén működő azon szervezet, amelynek Magyarországon vagy valamely szomszédos állam területén van a székhelye.

(3) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a magánszeméllyel együtt élő házastárs és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek akkor is lehet kedvezményezett, ha nem vallja magát magyar nemzetiségűnek.

(4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt tulajdonában álló (részesedésével működő) vállalkozás, valamint bármely azon szervezet, amely közvetlen politikai tevékenységet folytat.

A következő célok körébe tartozóan igényelhető a támogatás:

a) magánszemély: nevelés-oktatás, képzés, továbbképzés (ideértve a kedvezménytörvény 14. §-ában foglalt támogatásokat is), továbbá tankönyv- és taneszköz támogatás, felsőoktatási ösztöndíj; szociális jellegű juttatások (rászorultsági alapú jövedelem kiegészítések); a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával, megismerhetővé tételével kapcsolatos célok;

b) köz- és felsőoktatási, tudományos kutatást-fejlesztést végző intézmény; kulturális, tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó), egyházi, szociális és egészségügyi szervezet (ide értve a kedvezménytörvény 18. §-ában említett szervezetet is), valamint önkormányzat: alaptevékenységének (alapításának) megfelelő közfeladat ellátása.

c) települési önkormányzat, azok társulása, szövetsége: az Európai Unió által is támogatott határmenti program; magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítása, így különösen kisebb utak építése, kommunális célú támogatások, természetes adottságok fokozott kihasználása, testvér-települési kapcsolatok kialakítása, erősítése, az Unió külső határszakaszán a kishatárforgalom feltételeinek megteremtése;

d) gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ezen belül különösen mikro-, kis- és közepes vállalkozás tevékenységének fejlesztése.

A törvény külön utal a kedvezménytörvényre: „E törvényt megelőzően, a határon túli magyarság rendszerszerű támogatásának precedensét képezve a szomszédos államokban élő magyarokról szóló kedvezménytörvény lépett hatályba. Mivel e törvénnyel párhuzamosan támogatások nyújtására ad módot, így szükséges elhatárolni, és e törvénytől függetlenné tenni a másik jogszabály alapján nyújtott támogatásokat.”