Rájár a rúd a budapesti légi közlekedésre

„Valaki kiállt a sajtó elé és mondott valamit, nem tulajdonítanám a magyar kormány álláspontjának. Az ilyen nyilatkozatok ismeretek hiányában sülnek el időnként” – így próbálta bagatellizálni Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a Forbes magazinnak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter fenyegetését, hogy a kormány fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a fapados légitársaság ellen. Kiderült, kár volt alábecsülni Gulyást, valóban felszólították a Fővárosi Kormányhivatalt a fogyasztóvédelmi eljárás megindítására. A vizsgálat tárgya két út: június 25-én 20.25-kor kellett volna a Wizz Air budapesti járatának felszállnia a londoni Gatwickről, de technikai hiba adódott, így három óra várakozás után megkérték az utasokat, hogy szálljanak le. Szállást csak a 250 utas egy részének tudtak biztosítani, a többieknek egy 7 fontos étkezési utalvány jutott, sokan ezt is csak éjjel 2.45-kor kapták meg. Végül csak másnap este, majdnem 24 órás késéssel tudtak hazautazni. Az utasok panasza szerint a Wizz Air alig tájékoztatta őket arról, meddig kell várni. Egy Marosvásárhely–Budapest járat szintén sokat késett, a tájékoztatás itt is elégtelen volt. Nem volt szerencséje a fapados cégnek öt nappal korábban sem, akkor Brüsszelben közölték háromórás várakozás után az utasokkal, hogy törölték a budapesti járatot. Egy hónappal korábban, május 25-én a Frankfurt–Budapest járattal volt probléma, a 232 utasból 50-en Frankfurtban maradtak, mert kisebb gépet küldött a cég.

Már ebben az ügyben is megszólalt a Miniszterelnökség, elfogadhatatlannak nevezve az utasokkal szembeni bánásmódot, „különösen az állítólagos technikai meghibásodás folytán előállt helyzet kezelését, az utasok megfelelő tájékoztatásának és alternatív lehetőségek felmutatásának hiányát”.

Adódtak zavarok a Liszt Ferenc Repülőtér működése körül is, június 19-én este egyáltalán nem tudott indítani és fogadni járatokat, mert az 1es kifutópályán egy betondarab defektet okozott egy (történetesen Wizz Air) repülőgépnek. A pályát sürgősen ki kellett javítani, viszont a 2-es kifutópályát éppen felújítják. Hat légitársaság egy-egy járata a levegőben várakozott egy darabig, majd Bécsbe és Pozsonyba irányították őket. A Wizz Airt most bíráló Gulyás Gergely és Tuzson Bence akkor a repteret kritizálta élesen, több alkalommal is, főleg a zsúfoltság és a hosszú várakozási idők miatt. (Erre nemrég a hvg.hu közölt egy példát: egy utas Szarajevóból jött haza, az út csak 40 perc volt, de az útlevél-ellenőrzésre több mint másfél órát vártak egy zsúfolt folyosón a kánikulában.) Valószínűleg ezek hatására érezte Váradi József, hogy egy hosszú interjúban kell elmagyaráznia a helyzetet – vagy magyarázkodnia miatta. Szerinte az európai légtér már annyira zsúfolt, hogy a repterek alig bírják kezelni a helyzetet, ráadásul „azok az állami intézmények és monopóliumok, amelyek alapvetően meghatározzák az iparágat, nem működnek normálisan”. „Ilyen a légi irányítás, ilyenek az állami repülőterek”. Váradi szerint „nagyon szerencsétlen helyzet”, hogy nyáron újítják fel a kifutópályát, ennek most ők lettek az áldozatai, a kormányzati bírálatokról pedig még annyit jegyzett meg, hogy „értem én ezeket a nyilatkozatokat, hogy majd mi az elefántcsonttoronyból megmondjuk, mit hogyan kell csinálni, mert ha nem úgy csináljátok, akkor majd jól megbüntetünk, de itt vannak reálfolyamatok, amelyeket vagy tudunk kezelni fizikailag, vagy minden erőfeszítésünk ellenére nem. Szegény utasok valóban áldozatai lettek egy olyan helyzetnek, ami nem a mi hibánkból alakult ki”. Az elégtelen utastájékoztatásra pedig úgy reagált, hogy mivel már 144 különböző helyre repülnek, nem lehet elvárni, hogy a cég munkatársai mindig mindegyiken jelen legyenek, mert akkor a duplájára kellene emelni a jegyek árát.