Politológus: A PS győzött, de a teljes ellenzék nem

Az uniós jogszabályok értelmében az európai parlamenti választás eredményét hivatalosan csak azután lehet nyilvánosságra hozni, ha az utolsó tagállamban is bezártak a szavazóhelyiségek, és idén több országban (például Magyarországon is) vasárnap rendezték a választást. A sajtóba azonban már vasárnap délelőtt kiszivárogtak a szlovákiai adatok – e cikk megjelenésekor ezekből az információkból indultunk ki, mivel az Állami Választási Bizottság és Statisztikai Hivatal csak a késő éjszakai órákban tájékoztat a hivatalos számokról.

Győzelem és figyelmeztetés

Az utóbbi hetekben közzétett közvélemény-kutatások alapján számítani lehetett arra, hogy a győztes a PS és a Smer közül kerül ki. Szinte az összes felmérés azt mutatta, hogy ez a két párt lényegesen magasabb támogatottságot szerez, mint az összes többi, és ezt az eredmények is igazolták: a második helyen végző Smer (24,8%) közel kétszer annyi karikát tudhat magáénak, mint a harmadik helyen befutó Republika (12,5%).

A tömbösödés tehát előre látszott, de a győztes kilétével kapcsolatban eltérő előrejelzések jelentek meg: a legutóbbi négy, május végén készített felmérés közül az AKO és az NMS Research ügynökség a PS győzelmét jósolta, az Ipsos és a Median SK viszont a Smert hozta ki győztesnek.

Radoslav Štefančík szerint a PS ugyan győzött a választáson, de ezt nem nevezné valódi ellenzéki sikernek. A politológus úgy látja, a végeredmény egyben figyelmeztetés is mind a PS, mind az ellenzéki választók számára, hogyha tovább folytatódik a többi párt szavazóinak átcsatornázása, akkor ugyan megnyerhetik a következő parlamenti választást, de nem lesz kivel kormányozniuk.

„Ez a választás tehát kihívást állít az ellenzék elé, hogy kezdjenek el komolyan gondolkodni egy olyan terven, amellyel alternatívát képezhetnek a mostani kormánykoalícióval szemben”

– fogalmazott.

Bukott a Smer?

A kampány utolsó napjaiban a Smer a Robert Fico elleni merénylet témáját is felhasználta, hogy mozgósítsa a választóit – ennek kicsúcsosodását láthattuk, amikor a miniszterelnök három nappal a választás előtt videóüzenetben jelentkezett be a Facebookon. Ez volt Fico első nyilvános szereplése a merénylet óta. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem volt elegendő a PS legyőzéséhez.

Ennek ellenére a Smernek sincs oka elégedetlennek lennie, véli Štefančík, hiszen a 2019-es választáshoz képest (amelyen még érezhető volt a Kuciak-gyilkosság hatása) jelentősen jobb eredményt értek el. A pártot Peter Pellegriniék kiválása és a Hlas létrejötte is gyengítette, amely ha nem történik meg, akkor Ficóék akár ezt a választást is megnyerhették volna, állítja a szakértő.

Erősödő szélsőjobb

A felmérések azt is helyesen jelezték, hogy két olyan párt van, amely esélyes lehet a harmadik és a negyedik hely megszerzésére: a Hlas és a Republika. Az erőviszonyok tekintetében tehát ez a két párt alkotta a várható középmezőnyt, azt a tömböt, amely szinte biztosnak tekintheti a részvételét az Európai Parlamentben, de győzelemtől messze lesznek.

Azt azonban egyetlen ügynökség sem látta előre, hogy a szélsőjobboldali Republika ekkora sikert érhet el. A felmérések 8,5 és 11 százalék közötti eredményt jeleztek Milan Uhrík párjának, ehhez képest végül 12,5 százalékot szereztek, ami két mandátumot jelent számukra. A szélsőjobboldal sikere annak fényében is figyelemre méltó, hogy a tavalyi parlamenti választáson a párt mindössze 4,5 százalékot szerzett, így be sem jutott a hazai törvényhozásba.

Štefančík kiemelte, a Republika hasonló eredményt ért el, mint öt évvel ezelőtt az ĽSNS.

„A szélsőjobboldali szavazók fegyelmezettek, még úgy is, hogy a főszereplők megváltoztatták a párt logóját. Ma a Republika egy euroszkeptikus álláspontot képvisel, ezeket a szavazókat tudják megszólítani”

– nyilatkozta az elemző.

Húzónevek nélkül

A felmérések alapján biztosnak tűnt a Hlas harmadik helye, amelyet még a legpesszimistább előrejelzések is 11 százalék fölé mértek. Pellegriniék azonban csupán a voksok 7,2 százalékát zsebelték be, vagyis várhatóan egyetlen képviselőt delegálhatnak az EP-be. Štefančík a Hlas váratlanul alacsony támogatottságát a gyenge jelöltlistával magyarázta. Úgy látja, míg más listákon pártelnökök, alelnökök, korábbi miniszterelnökök, illetve a közösségi médiában mozgósítani tudó arcok jelentek meg, addig a Hlasnál hiányoztak a húzónevek.

„Peter Pellegrini államfővé választása után ez a hanyatlás első jele. Ez általában azoknál a pártoknál jelentkezik, amelyekben az alapító atyát leváltották”

– zárta a politológus.

A küszöb környéke

Közeledve az ötszázalékos parlamenti küszöbhöz a felmérések eredményei egyre kevésbé voltak megbízhatóak. Az összes kutatás hat vagy annál is több párt bejutását jósolta, sőt az IPSOS nyolc párttal számolt. Ehhez képest csak öt szlovákiai párt küldhet képviselőt az Európai Parlamentbe.

A KDH bejutását viszont mindegyik ügynökség helyesen mérte fel, sőt, az NSM Research százalékra pontosan eltalálta a támogatottságát (7,2%). Ellenben nagy lehetett a csalódás az SaS-ben, amelyet minden egyes felmérés a küszöb felett mért, ehhez képest 4,9 százalékot értek el, és a Denník N információi szerint mindössze 1146 karika hiányzott a mandátumszerzéshez. Nincs ok az örömre a Demokratáknál sem, amely a tavalyi parlamenti választáshoz képest most jobb eredményt ért el, de így sem sikerült átlépni az ötszázalékos határt. Az előzetes becslésekhez képest kifejetetten gyengén szerepelt a Szlovákia mozgalom (2%) és az SNS (1,9%) is.

A Magyar Szövetség eredményeivel egy külön cikkben foglalkozunk.