Politikai jelölésekből jelesre vizsgáznánk

Legutóbb Érsek Árpád közlekedési miniszter (Híd) egyik döntése vetette fel a kérdést, hogy szakmai vagy politikai indoklással váltják-e le a cégvezetőket. A miniszter ugyanis a légi irányítók igazgatóját, Miroslav Bartošt annak ellenére is menesztette, hogy vezetése alatt a cég forgalma jelentősen nőtt, sikeres menedzserként tartották számon. A légi irányítás felel az ország feletti légi forgalom lebonyolításáért. Bartoš olyannyira sikeres volt a poszton, hogy a cég nyereségét különböző intézkedésekkel csökkenteni kellett. Mindezt azért, hogy az Európai Bizottság ne növelje az ország légterének használatáért fizetett illetékeket – emiatt jelentősen csökkenhetett volna az átrepülések száma. Bartošt 2010 decemberében nevezte ki a posztra az akkori közlekedési miniszter, Ján Figeľ (KDH), Érsek akkor a minisztérium államtitkára volt.

Érsek többszöri megkérdezésre sem tudta megmagyarázni, pontosan mivel volt elégedetlen, miért akarta Bartoš távozását. „Az új igazgatónak új impulzust kell hoznia a cég vezetésébe” – ismételte meg többször, majd kijelentette, ő tudja a legjobban, miért kellett leváltani. A politikai jelölések egyik mintapéldája a Nemzeti Autópálya-Társaság (NDS), amelynek idén már a negyedik igazgatóját nevezték ki.

Bort iszik, vizet prédikál

Minél gyakrabban kerülnek új jelöltek az állami cégek élére, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy politikai jelölésekről van szó. A kormánykoalíció programnyilatkozatában szerepel, hogy csökkenteni kell a politikai befolyást az állami hivatalokban és cégekben, a gyakorlatban viszont ennek ellenkezője történik. A Smer például három járási hivatal élére olyan jelöltet juttatott, aki a párt választási listáján szerepelt, ám nem jutott be a parlamentbe – figyelmeztetett a Denník N lap. Egy másik ilyen jelölt a kormányhivatalban lett osztályvezető.

A kormánykoalíció megalakulása után a közlekedési tárcához tartozó fontos állami cégekben az igazgatótanácsok szinte összes tagját lecserélték.

Arra, hogy az állami cégekben túl nagy befolyással bír a politika, s a nagy beruházásokat gyakran komoly politikai kötődéssel rendelkező menedzserek irányítják, az OECD már 2010-ben figyelmeztetett. A szervezet kiszámolta, hogy Szlovákiában a parlamenti választások után az állami cégekben a vezetést rendszerint a hierarchia legfelsőbb négy fokán lecserélik. Például Észtországban a politikusok csak a legközelebbi munkatársaikat cserélik le, az állami társaságok menedzsereit nem váltják le. Nem véletlenül Észtországban van a posztkommunista országok közül a legfüggetlenebb államigazgatás. Szlovákia ezen a téren az OECD szerint az utolsók közé tartozik, Csehországgal és Lengyelországgal együtt.

A szándék megvolt

A Trend napilap kiszámolta, hogy a márciusi parlamenti választások után körülbelül 120 vezető pozícióban levő állami hivatalnoknak fizettek lelépőt a minisztériumok. A legtöbb leváltás azoknál a tárcáknál volt, amelyeket a Smer átadott valamelyik koalíciós partnerének, tehát a Sieťnek, a Hídnak vagy az SNS-nek. A legtöbb elbocsátás a gazdasági minisztériumban volt, ahonnan márciustól 29 vezető tisztségviselő távozott. A politikusok olyan intézményeket is megpróbálnak behálózni, melyeknél a politikai befolyás rendkívül kockázatos lehet. Ilyen a közszolgálati média, melyet az SNS akar a kezébe venni.

2002-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületei során Szlovákia végrehajtott egy reformot, melynek keretében létrejött az úgynevezett Köztisztviselői Hivatal. A független hivatal célja az volt, hogy felügyelje és bizonyos esetekben levezényelje a köztisztviselői tisztségek betöltését, minimalizálva ezáltal a politikai befolyás lehetőségét. Két évvel az unióhoz való csatlakozás után viszont Mikuláš Dzurinda kormánya a hivatalt felszámolta, s minden visszatért a régi kerékvágásba.