Polgármesterek csatasorban

A választásokon induló pártok közül a Híd és az MKP jelöltjei között találjuk a legtöbb polgármestert. A Híd listáján 35 jelölt tünteti fel foglalkozásként, hogy polgármester, de már most is vannak, akiknél ez „másodlagos” funkció, mert parlamenti képviselőként is dolgoznak, és a listán ebben a minőségükben találjuk meg őket. Ilyen Jakab Elemér, a Híd parlamenti képviselője és Nagyráska polgármestere, aki jelenleg 8. a párt listáján. Jakabnak nagyráskai polgármesteri hivatala és a pozsonyi parlament között csaknem 500 kilométeres távot kell leküzdenie... Az MKP listáján valamivel kevesebb, 22 polgármester indul, az első tíz között csak egy van, Farkas Iván, aki a muzslai önkormányzatot vezeti. Még így is ez számít a második legtöbbnek, a harmadik a Sieť, amely 17 polgármestert állított csatasorba. 15 polgármestert találunk az SNS listáján, ám mindössze 13-at a Smerén. A KDH, amely pedig az „egy mandátum elvét” képviseli, a Smerhez hasonlóan 13 polgármestert indít. A két mandátum két fizetéssel is jár. A KDH ebben a választási időszakban megpróbálta elérni, hogy a parlamenti képviselők ne kaphassanak más köztisztviselői funkcióért is fizetést, sikertelenül. 2015-ben végül az a kormányjavaslat ment át (az ellenzék egy részének támogatása mellett), hogy a parlamenti képviselők más köztisztviselői funkció betöltéséért csak minimálbért kapjanak. Ennek ellenére továbbra is sokan vonzónak találják ezt a kombinációt. Ján Baránek politológus szerint a magyar szavazatokért versengő pártok biztosra mennek a polgármesterek indításával, hiszen a polgármesterek egyszer már győztek a helyhatósági választásokon, így előnnyel indulnak. Az is közrejátszik, hogy a magyar kisebbség esetében kisebb a „választék”, teszi hozzá Baránek, kevesebb tehát a párt és az alkalmas jelölt is. Baránek szerint egyébként problematikus lehet, ha a törvényhozó és a végrehajtó hatalom keveredik. „A polgármester bizonyos szempontból a végrehajtó hatalmat képviseli. A helyi önkormányzati képviselők indulása a parlamenti választásokon rendben van, de a polgármesterek esetében érdekkonfliktus léphet fel. Másrészt, a regionális tisztviselők saját régiójukból származó tapasztalatokat és a helyi igényeket is magukkal hozhatják a nemzeti parlamentbe. A dél-szlovákiai önkormányzati képviselők jelenléte a parlamentben például segíthetné a dél-szlovákiai infrastruktúra javítását.”