Plusz kétmillió a magyar kultúrára

A hónap végéig tárcaközi egyeztetésre kerülhet a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény. A kulturális minisztérium jelenleg összesíti a beérkezett javaslatokat, amelyekre reagálni fog. Az egyik problémának a támogatás nemzetiségek közti elosztása látszik. A korlátai ellenére a kisebbségek képviselői is előrelépésnek tekintik a jogszabályt. Előrelépésnek tartják a magyar kisebbség egyes képviselői a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt a velük is egyeztetett tervezet alapján, de több ponton módosítanák is azt. Az egyik problémának a támogatás kisebbségek közti elosztását tartják.  A törvénytervezet 8 millió eurós támogatás elosztásáról rendelkezik. Ezt egy előre meghatározott kulcs szerint osztanák el a kisebbségek között. A jogszabály 13 szlovákiai kisebbség támogatásáról rendelkezik, a legnagyobb részt a magyar kisebbség kapná. Lapunk információi szerint a legutóbbi javaslat alapján a teljes összeg 53 százalékát. Szekeres Klaudia, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának jogásza szerint megfelelőbb lenne egy korábbi javaslat, amely 59,6 százalékot juttatott volna a magyarok kulturális tevékenységére. „A magyar kisebbség aránya a támogatásban részesülő kisebbségeket figyelembe véve több mint 70 százalék” – magyarázta álláspontját Szekeres. Az 53 százalékos arányt alacsonynak tartja Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke is. Az elosztás aránya körüli vitát Rigó Konrád (Híd), a kulturális tárca államtitkára is megerősítette lapunknak. Azt elismerte, hogy a magyar kisebbség nem teljesen a számarányának megfelelő összeget kapja, de úgy véli, bizonyos mértékben kompenzálni kell a kisebb létszámú kisebbségeket. „A javaslat szerint a legkisebb létszámú kisebbség is legalább 100 ezer eurós támogatásban részesülne, ennyi kell ahhoz, hogy alapvető kulturális infrastruktúrát működtetni tudjanak” – mondta Rigó. A 2017-es támogatási rendszerben a legkisebb támogatás 33 300 euró, amit a szerb kisebbség kap. Viták vannak a roma kisebbség támogatási összege körül is. A magyar kisebbség a jelenlegi rendszerben is az arányszámánál kisebb összeget kap, a jövő éves 4,5 millió eurós támogatásnak 50,4 százaléka, 2,268 millió euró jut a magyar kultúra támogatására. Szekeres túlzónak tartja, hogy kulturális önrendelkezésről beszél a törvénnyel kapcsolatban a kulturális államtitkár, erről szerinte csak akkor lehetne beszélni, ha létezne a kisebbségek jogállásáról szóló törvény. „Az viszont forradalminak nevezhető javaslat, hogy a szakmai tanácsok ajánlásait nem lehet megváltoztatni” – mondta Szekeres. A szakmai tanácsok döntése kötelező érvényű lesz az alap igazgatója számára, csak akkor változtathat rajta, ha törvénysértést tapasztal. Az önkormányzatiság az alap működésében úgy jelentkezik, hogy a tanácsok kisebbségek által jelölhető három tagjáról a kisebbségi kulturális szervezetek közgyűlése dönthet. A közgyűlésre olyan szervezetek, jogi személyek küldhetnek képviselőt, amelyek az adott kisebbség kulturális életében jelen vannak. Mivel a tanács 5 tagú lesz, a kisebbségek képviselőit nem szavazhatja le az alap igazgatója által jelölt két tag. Szekeres szerint itt is jobb megoldás lenne, ha a kisebbségek képviselői választhatnák meg mind az öt tagot. Hasonlóan vélekedik Bárdos Gyula is. „Jobb lenne, ha valamennyi tagot a kisebbségek képviselői választhatnák meg” – mondta lapunknak a Csemadok elnöke. A kulturális minisztérium jelenleg összesíti a beérkezett javaslatokat, minden javaslatra reagálni fognak. A tervezet november végéig tárcaközi egyeztetésre kerülhet, a kisebbségi szervezetek még ennek keretében is beterjeszthetik módosító javaslataikat.