Pellegrini minden magyar többségű városban lekörözte Korčokot

Idézzük fel, hogy a kormánypárti Pellegrini országosan 53,1 százalékos támogatással győzött az ellenzék által támogatott Korčok felett, aki 46,9 százalékos eredményt ért el. A köztársaságielnök-választásnak a városokra, falvakra lebontott eredményei szerint Pellegrini, aki a kormányzó Hlast is vezeti, 2491 településen szerzett több szavazatot, mint Korčok. A volt külügyminiszter pedig 424 településen, elsősorban nagyobb városban kerekedett Pellegrini fölé. Ugyanakkor a városi ranggal rendelkező és egyben magyar többségű települések mindegyikét Pellegrini nyerte. Ezek közül a Hlas elnöke a legnagyobb arányban Királyhelmecen (70,7%), a legkisebb arányban Dunaszerdahelyen (51,53%) győzött.

Érdemes visszautalni arra, hogy a választás első fordulójában 2,91 százalékos eredményt elérő Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke Pellegrini támogatására biztatta a szavazóit, illetve a magyar állami média is népszerűsítette a Hlas elnökét. Az M1-es hírcsatorna a választás előtti szerda este egy hosszabb beszélgetést közvetített Pellegrinivel, amelyben kritikus kérdéseket nem kapott, helyette a magyarokat is megszólító üzeneteket fogalmazott meg. Ezt az interjút aztán a szlovákiai kampánycsend alatt többször megismételték. A magyar állami rádió és a kormánymédiához tartozó kereskedelmi rádiók, melyek adása Szlovákia területén is fogható, igyekeztek Pellegrinit kedvező színben feltüntetni.

Vegyes városok

Ugyanakkor azokban a városokban, ahol jelentős magyar közösség él, de nem alkotnak többséget, már színesebb a kép. Nyolc ilyen kisebb városban Korčok nyert, ebből hét Nyugat-Szlovákiában van, a nyolcadik pedig Rozsnyó, amely a Kassai kerületben fekszik. Ez utóbbi eredménnyel kapcsolatban azonban el kell mondani, hogy ebben a városban Korčok mindössze nyolc darab szavazattal nyert Pellegrini ellen. Hat további kisebb magyarlakta városban a Hlas elnöke győzedelmeskedett. Az utóbbi települések kivétel nélkül Komáromtól keletre találhatóak. Itt meg kell említeni a főváros és Kassa eredményeit is. Mindkét helyen fölényesen 60–70, vagy még ennél is nagyobb eredménnyel nyert Korčok az egyes körzetekben. Pozsonyban valamivel több mint 11 ezer magyar nemzetiségű rendelkezik állandó lakóhellyel, ami azonban csak a város népességének 2,3 százaléka. Kassán 6–7 ezer magyar él, ami a város kb. 2,8 százalékát teszi ki.

A városok kisugárzása

Ha megnézzük Korčok eredményeit, akkor azt látjuk, hogy az ellenzék által támogatott jelölt az összes megyeközpontban nyerni tudott. De általánosságban kijelenthető, hogy minél nagyobb egy város, a volt külügyminiszter annál jobb eredményt ért el, jobbára a városokban élő embereket szólította meg. A Korčok által megszerzett nagyvárosok körül megfigyelhető, hogy az azok közvetlen környezetében lévő kisebb településeken is nagyrészt ő nyert. Mindez magyarázható egyebek mellett azzal, hogy a nagyvárosból a környező falvakba költöznek ki a tipikusan Korčokra szavazó emberek, másrészt az adott település eredeti lakosai is intenzív kapcsolatban állnak a nagyvárossal, oda járnak dolgozni stb., így az ő világlátásuk is közelebb kerülhet Korčokhoz. Ez a jelenség pedig több magyarlakta régiót is érint, így például a Pozsonnyal szomszédos Felső-Csallóközt. Ebben a régióban a tárgyalt jelenségre a legjobb példa a már említett Somorja és Szenc városa. A főváros közvetlen közelében lévő és Korčok által megnyert magyarlakta település még Úszor (Kvetoslavov, 69,44% szavazott Korčokra), Pozsonycsákány (Čakany, 59,44%), Vők (Vlky, 65%), Nemesgomba (Hubice, 56,25%), Nagypaka (Veľká Paka, 55,67%), Olgya (Oľdza, 55,76%), Szemet (Kalinkovo, 61,39%), Fél (Tomášov, 60,06%). Némileg távolabb, de még mindig Pozsony vonzáskörzetében van Keszölcés (Kyselica, 68%) is.

Hasonló jelenséget látunk Nyitra városa mellett a zoboraljai Alsóbodok (Dolné Obdokovce, 57,59%) és Kolon (Kolíňany, 59,3%) községekben. Ahogy a Zoboralja további magyarlakta települései is olyan szigetet alkotnak, ahol Korčok győzni tudott. Az említettekkel együtt összesen 27 olyan települést számoltunk össze, ahol Korčok 55 százalék feletti eredményt ért el és egyben a magyarok aránya 15 százalék felett van. Legnagyobbrészt városok körüli falvakról van szó. A Kassa körüli szlovák falvakban egyébként ugyanezt a jelenséget látjuk, ezekben is Korčok nyert, amivel egy szigetet alkotnak a Pellegrini által megszerzett települések között.

A gömöri romák

Érdekességként megemlíthető, hogy abból a tíz településből, ahol Pellegrini a legjobb eredményt érte el, négy olyan gömöri magyarlakta falu, ahol a magyar anyanyelvű romák élnek. Ezek a következő települések: Jéne (Janice), Nemesradnót (Radnovce), Nemesmartonfala (Martinová), Sajókeszi (Kesovce). Ugyanezt mutatja a régió hasonló aprócska szlovák települése, Gömörispánmező (Španie Pole) is. Bár a részvételi arány ezeken a településeken széles skálán mozog és a falvak mérete is változó, a Hlas elnöke több helyen is 100 százalékos eredményt ért el. A Pellegrinit legnagyobb mértékben támogató települések sorában a 11. a hírhedt Szútor (Sútor), amelyet teljes egészében magyar anyanyelvű romák laknak. A leszakadó település az elmúlt időszakban például azzal került be a hírekbe, hogy lakosai vízhiánytól szenvednek, mert vízvezeték híján kutakat használnak, amelyek pedig kiszáradtak.

Korčok

Nem meglepő, hogy azon településeknek a listája, amelyekben a volt külügyminiszter érte el a legjobb eredményt, a fentiek alapján főként a nagyvárosok körzeteiből és a főváros, illetve a megyeközpontok agg-lomerációjából áll össze. Vannak azonban kivételek. Bár Korčok sehol sem nyert 100 százalékkal, a legjobb eredményt Felsőlopassó (Lopašov) apró községben érte el, ahol 82 százalékot szerzett. A település azonban közvetlenül a cseh határ mellett fekszik, minden bizonnyal sok, Csehországban élő, dolgozó szlovák állampolgár ide érkezett szavazni, amit ebben a községben a 82 százalék feletti választási részvétel is alátámaszt. Hasonló jelenség látható Jókút (Kúty) városában, amely a Csehországból érkező nemzetközi vasúti és közúti forgalom első jelentős állomása és ahol Korčok 74,6 százalékot szerzett. Az államfőválasztás során a választópolgár kizárólag az ország területén adhatja le a voksát. A Korčokot leginkább támogató 14 település között csak a fővárosi körzetek azok, amelyek valamilyen magyar érintettségűnek tekinthetőek. A listában a 14. település az észak-szlovákiai Lénártó (Lenartov), amely pedig a lengyel határnál fekszik és lakosainak többsége roma.

A mozgósítás

Az államfőválasztás magyar vonatkozású adatainak vizsgálatakor fontos kiemelni, hogy a jelöltek milyen mértékben tudtak új választókat szerezni a déli országrészben az első és a második forduló között. Az adatok elemzéséből az látszik, hogy Pellegrini és Korčok is a magyarlakta régióban tudta a legtöbb olyan polgárt meggyőzni, aki a voksolás első fordulójában nem rá szavazott. Sőt, mivel a választási részvétel még magasabb is volt, mint az első körben, még olyanokat is sikerült a maguk oldalára állítaniuk, akik az első fordulóban nem járultak az urnákhoz. Mindebben azonban Pellegrini volt eredményesebb, ami nagyban hozzájárulhatott, hogy országosan valamivel több mint 6 százalékkal előzte meg Korčokot.

Pellegrini a Komáromi járásban majdnem megháromszorozta a támogatását, itt az első fordulóban 7324-en, a másodikban 20 371-en voksoltak rá. A Dunaszerdahelyi járásban is lényegében megháromszorozta az első körös 8292 szavazatát, így a második fordulóban 24 257 voksot kapott. De a Rimaszombati járásban is megduplázta az eredményét, ahogy a Tőketerebesi és a Nagymihályi járás magyarlakta részén is óriási növekményt tudhat magáénak. A Dunaszerdahelyi járásban az első fordulóban, amikor még Forró Krisztián is játékban volt, 36,34 százalékos volt a részvétel, a második körben azonban már 43,52 százalék. Hasonló a kép a Komáromi járásban, ahol az első fordulóban a választásra jogosultak 33,67 százaléka járult az urnákhoz, míg a másodikban 39,59 százalék, ami még így is a legalacsonyabb részvételi arány az összes járás közül. A Rimaszombati járásban az első körben 35,56 százalék adta le a szavazatát, a másodikban 43,05 százalék.

Az adatok elemzésében lapunkat Stubendek Attila és Ivor Švihran geográfiai szakértők segítették.