Pasolini után sebzett sólyom

Ő táncolja az ifjú Pier Paolót Szemán Béla rendezésében és Nemes Zsófia koreográfiájá-ban, a P. P. Pasoliniprojektben. Ő a bekötött szemű Sólyom Frenák Pál „madárintézeti” Birdie-jében. Ő kapta meg idén szakmája egyik legrangosabb elismerését, a Fülöp Viktor-díjat. Mauer Milán jól startolt a pályán.

Pécsről indult, Uhrik Teodóra, a Kossuth-díjas balerina utolsó osztályából, aztán egy évig a németországi Augsburgban táncolt, majd Miskolcra szerződött. Onnan hívták Budapestre, a P. P. Pasoliniprojektbe, de azóta már a Frenák Társulat tagja.

Musicalszereplőként kezdett, mégis táncművész lett. Kevésnek találta az éneklést?

Semmi elképzelésem nem volt, hogy mit kezdjek magammal. Tizenegy éves koromtól tizenötig az Olivérben játszottam a Pécsi Nemzeti Színházban. Ott látott meg Vincze Balázs, a Pécsi Balett igazgatója, s az ő tanácsára felvételiztem a művészeti szakközépiskolába. Eredetileg sima gimnáziumba mentem volna.

Tizenöt évesen beállni a balettrúd mellé nem késő egy kicsit?

Kovács Zsuzsanna mesternőm látta a mozgásomat az Olivérben, és úgy gondolta, velem érdemes foglalkozni. A felvételimnél is ott volt. De miután bekerültem az évfolyamba, fel kellett nőnöm arra a szintre, ahol a többiek voltak, akik korábban kezdtek el táncolni. Facsart is a mesternő rendesen, néha fájt is, de túléltem. Végig humánus volt hozzám. Kijelölte az utat, s én arról egyetlen percre sem tértem le. Hajlékony voltam mindig, az improvizálás pedig nem okozott gondot.

A negyedik év után Németországba került. Hogyan?

Apám testvére, a nagynéném intézte. A nagybátyámmal együtt eldöntötték, hogy cserébe a jó érettségi bizonyítványomért megajándékoznak azzal, hogy beíratnak az augsburgi balettakadémia háromhetes nyári kurzusára. Ők fizették az egészet. Az iskola igazgatója aztán, látva a hozzáállásomat, megkérdezte, volna-e kedvem még egy évig oda járni. Akkor már az itthoni nagymamám, anyukám édesanyja támogatott. Nem volt olcsó az ottlétem. Csak a tandíj havonta 300 euróba került.

Nagynéni, nagybácsi, édesanya, nagymama. Édesapa?

Elváltak a szüleim. Bennem ez nagyon mély nyomot hagyott. Sokáig fel sem tudtam dolgozni, hogy apa elment, kiköltözött Németországba, és új családja lett. Igazából nem jelentettem neki semmit. Négyéves korom óta semmibe voltam véve. Később én akartam felvenni vele a kapcsolatot, de bárhogy próbálkoztam, bármilyen szinten, egyszerűen eltolt magától.

S amikor felvették az augsburgi balettiskolába?

Azután kezdtünk közeledni egymáshoz. Addig csak karácsonykor találkoztunk. Hazajött a szüleihez, az én nagyszüleimhez a faluba, Mecsekjánosiba, átmentem hozzájuk, de akkor sem beszélt velem. Adott egy borítékot, az volt az ajándék. Teljesen elzárkózott tőlem. Nekem ez nagyon fájt. Sírtam. Németországban élő nagynéném szorgalmazta, hogy igazi kapcsolat legyen köztünk. Mindenkit ő kap össze a családban, apámra is elég nagy befolyással van. Már kint voltam Augsburgban, húsz kilométerre laktunk egymástól, apám azt mondta, jó, akkor majd menjünk el valahova, csak hozzájuk ne! A felesége nem akarta, ő pedig nem ellenkezett vele. Mentünk sétálni vagy autózni, a nagynénémmel együtt. Apám befele forduló ember, keveset beszél. Érzelmeket soha nem láttam rajta. Nem mutat ki semmit. Nagyobb dolgok később sem történtek. Havonta egyszer elmentünk az unokaöcsém focimeccsére, vagy fagyizni.

Mecsekjánosit hol keressem a térképen?

Pécs közelében. Kétutcás sváb falu. A nagyszüleim is svábok.

Két csepp roma vér?

Nyolcvan százalékban sváb, a maradék szláv. Anyukámnak van olyan sötét szeme, mint nekem, a kreol bőrömet pedig a papámtól örököltem. Egyébként mindenki kék vagy zöld szemű a családban, a nagymamámék pedig vörös hajúak és fehér bőrűek.

Menjünk vissza Augsburgba. Letelt az ottani egy év.

Utána még egy évre ott maradtam, szerződtetett az ottani balettegyüttes. Fel voltam készülve rá, hogy klasszikus balettekben fogok táncolni, Augsburgban viszont főleg neoklasszikus darabok voltak műsoron.

Miben aratta a legnagyobb sikerét?

A Dorian Grayben. Lesérült az egyik lány, én vettem át a szerepét. A prostit. Női paróka, rózsaszín ruha, magas sarkú cipő, smink. Teljesen más színt kapott a figura. Groteszk lett. A közönség imádta, nekem pedig izgalmas feladat volt.

Amikor hazaköltözött, hogyan váltak el egymástól az édesapjával?

Egyszer még találkoztam vele, azóta semmi. De írt a Facebookon, hogy nagyon büszke rám. Ez elmondhatatlanul jólesett. Képeket látott a Pasoliniprojektből, és cikkeket is olvasott rólam. A téma felett szerencsére átsiklott. Az nem nagyon tetszett volna neki.

Egy huszonegy éves fiúra mivel hat ma Pasolini?

Az első, amit láttam tőle, a Saló, avagy Sodoma 120 napja volt. Imádtam. Abban minden megvan, ami egy jó filmhez kell. Az Ezeregyéjszaka virágát is megnéztem már, a többi filmjével együtt. Drámái közül az Orgia lett a kedvencem. Iszonyatosan jó darab. Férfi és nő, egy végét járó kapcsolat… eszméletlen, ahogy leírja. Én tizenhattól húszéves koráig személyesítem meg Pasolinit, miután kitagadják a falujában, és menekülnie kell Rómába. Értem a gondolatait, közel áll hozzám a világa, a hatalmas szexuális vágya.

Fél éve táncolt a Miskolci Balettben, amikor Szemán Béla és Nemes Zsófia kiválasztotta a fiatal Pier Paolo szerepére, de a bemutató napján már tudta, hogy Frenák Pál érdeklődik ön iránt.