A járvány kezdete óta nem volt ennyire alacsony a hajlandóság a társas kapcsolatok korlátozását illetően, sőt, a júliusban mért adatokhoz képest is jelentősen kevesebben fogják vissza magukat a személyes találkozások terén
Őszre elegünk lett az óvintézkedésekből
A koronavírus-járvány harmadik hulláma rekordokat döntöget – a betegek száma napról napra magasabb, az alapvető korlátozások betartása, mint például a személyes kapcsolattartás lecsökkentése iránti hajlandóság a vírus kirobbanása óta nem volt olyan alacsony, mint októberben – derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Szociológiai Intézetének felméréséből.
Pozsony. A koronavírus elleni védekezés alapszabályai közé tartozik a társas kapcsolataink korlátozása, a szakértők hónapok óta figyelmeztetnek, minél kevesebb emberrel érintkezünk a háztartásunkon kívül, annál kisebb az esélye, hogy elkapjuk a fertőzést. Az első hullám ideje alatt tanúsított fegyelmezettségnek azonban mára nyoma sincs, legalábbis erre figyelmeztetnek az SAV munkatársai. A „Hogy vagy, Szlovákia?” (Ako sa máte, Slovensko?) címen ismert közvélemény-kutatás sorozat tizenegyedik hullámára október első hetében került sor, amikor a járványhelyzet már javában romlott, a Covid-automata értelmében egyetlen zöld járás sem maradt az országban, az oltási program pedig új szakaszhoz érkezett – megkezdődtek az előkészületek a harmadik dózis beadásához.
A felmérés adataiból kiderült, a járványügyi korlátozások elfogadottsága tavaly október óta nem volt ilyen alacsony szinten, a legkevésbé azok a személyek hajlandóak betartani az előírásokat, akik nem tervezik beoltatni magukat. Arra a kérdésre, korlátozták-e a személyes kapcsolataikat, a válaszadók 64,7%-a azt felelte, részben, közel egyharmaduk egyáltalán nem, s mindössze 8,1%-uk mondta azt, hogy teljesen. Az elemzés készítői rámutattak, a járvány kezdete óta nem volt ilyen alacsony a hajlandóság a társas kapcsolatok korlátozását illetően, sőt, a júliusban gyűjtött adatokhoz képest is jelentősen kevesebben fogják vissza magukat a személyes találkozások terén.
Az oltottak és oltatlanok magatartása közötti különbség szintén rekordot döntött, akik nem tervezik felvenni a vakcinát, 42,5%-ban mondták azt, hogy egyáltalán nem korlátozták a kapcsolattartást, míg a megkérdezettek összarányát tekintve ez a szám 27,2%. „Az, hogy a járvány iránti félelmük a helyzet romlása ellenére történelmi minimumon van, arra utal, hogy meggyőzni őket az oltásról nehezebb lehet, mint eddig bármikor” – fogalmazott Miloslav Bahna, az SAV Szociológiai Intézetének szakembere, aki rámutatott arra is, a kórházak számára rossz jel, hogy az oltottak körében csökken az elővigyázatosság, az oltatlanok pedig egyre gyakrabban az oltás nyújtotta védelem nélkül indulnak el a személyes találkozókra.
Barbora Lášticová, az SAV szociális kommunikációt kutató intézetének szakértője úgy véli, a veszélyérzet és az előírások betartása a harmadik hullám ideje alatt sem tükrözi a valós járványhelyzetet. Míg az oltottak azért tartanak kevésbé a vírustól, mert úgy érzik, a vakcina megvédi őket, addig az oltatlanoknál védekező reakcióról lehet szó, ami annak tudható be, hogy megtagadják a helyzet súlyosságát és elutasítják a kormány járványkezelését. „Mindenesetre, az adataink azt mutatják, hogy Szlovákiában az emberek egy részénél az óvintézkedésekkel kapcsolatos képzeletbeli terhek meghaladják az előnyöket” – zárta Lášticová.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.