Őskövületek döntenek Peredről

A jelenlegi 11 tag közt a belügy négy emberrel képviselteti magát, köztük Petronela Belicovával, a tárca közigazgatási főosztályáról. Hozzá hasonlóan Elena Kačalová is a testület tagja. A kulturális minisztérium államnyelvért felelős főosztályvezetőjéről van szó, aki másodmagával 2010-ben a kalászi színjátszóknál vizsgálódott (nyelvrendőrség) az államnyelvtörvény megszegése kapcsán. A Szlovák Tudományos Akadémia történésze, Mária Kohútová szintén a kezdetektől tagja a bizottságnak, ahogyan Marta Pančíková (statisztikai hivatal), Eva Miklušová (geodéziai hivatal) és Matej Považaj (az akadémia Nyelvtudományi Intézetéből). Milan Majtán 1996-tól hivatalosan még a tagok közt van, de mivel már nem dolgozik az akadémián, új tagot keresnek a helyére – tájékoztatta lapunkat a belügyminisztérium.

1996-tól tagok

A felsorolt tagok a geodéziai hivatal honlapján található dokumentum szerint még Vladimír Mečiar miniszterelnöksége idején, 1996 novemberében kerültek az akkoriban újjáalakult bizottságba, amely akkor még a geodéziai hivatalhoz tartozott. Rajtuk kívül jelenleg még három belügyi hivatalnok tagja a testületnek, továbbá Peter Podolák, az akadémia földrajzi intézetéből. A „régieknek” tehát kényelmes többségük van. A Sme napilapnak – nevük elhallgatását kérve – nyilatkozott bizottsági tagok szavaiból az derül ki: nem fogják javasolni a kormánynak, hogy jóváhagyja a perediek döntését. A belügyminisztérium pedig az ő ajánlásuk alapján készíti el a tavalyi peredi népszavazás eredményéről szóló anyagot, amely ez év utolsó negyedében kerül a kormány elé.

A múlt árnyéka

A bizottságnak nincs más érve azon kívül, hogy a Pered Tešedíkovo magyar neve, véli Érsek Árpád. „Számomra a Pered név nem tűnik magyar hangzásúnak” – írta közleményében a Híd képviselője. Szerinte a kommunista hatalomfelfogáshoz tér vissza a kormány, ha hallgat a bizottság érveire.

Az MKP szerint elfogadhatatlan és veszélyes az olyan döntési rendszer továbbéltetése, amely a törvényes keretek között meghozott népszavazási eredményt jogosult felülírni. „Bízunk a szlovák kormány azon döntésében, mely alapját a népszavazás eredménye jelenti, és nem a belügyminisztériumi bizottság javaslata alapozza meg” – áll Őry Péter alelnök nyilatkozatában. (vps)