Orosz-ukrán háború: Szlovákia orosz lőtávolba került

„Fokozni kell Szlovákiában a felkészülést arra az esetre, ha a határainktól keletre tovább romlik a helyzet és Oroszország ismét megtámadja Ukrajnát” – közölte kedden este a közösségi oldalán Zuzana Čaputová köztársasági elnök. Az államfő egyetért a NATO és az EU által eddig hozott intézkedésekkel, és elengedhetetlennek tartja, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a helyzet ne romoljon tovább. Az Oroszországgal folytatott párbeszéd mellett azonban fontosnak tartja, hogy Ukrajna meg tudja erősíteni önvédelmi képességeit. Rámutatott, Oroszország jelentős csapatösszevonásokat hajt végre az ukrán határ mentén anélkül, hogy ennek pontos célját nyilvánosságra hozta volna. Illetve arra is emlékeztetett, Moszkva azt követeli, hogy Ukrajna ne közeledjen a NATO-hoz, de azt is, hogy az egykori keleti blokk országai, így Szlovákia is kerüljön ki az Atlanti Szövetségből. Čaputová arról is írt, senki nem szeretne fegyveres konfliktust, de nem lenne felelősségteljes, ha nem készülnénk fel erre a lehetőségre is. Ennek keretében az ország védelmi képességeinek és a válságkezelési forgatókönyveknek az ellenőrzése mellett, a szövetségeseinkkel való kommunikációt és Ukrajna támogatását is megemlítette.

Orosz lőtávolban vagyunk

Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök a szerdai kormányülés előtt egy rövid bejelentést tett, mi szerint az Ukrajnát érő fenyegetés egyben Szlovákia számára is veszélyt jelent. „Szlovákia részéről meg szeretném ismételni, álláspontunk változatlan: támogatjuk Ukrajna szuverenitását, területi egységét, és természetesen függetlenségét. Mint demokratikus ország, mely ezeken az értékeken áll, nem is tehetünk másként” – jelentette ki a kormányfő. Kiemelte, a helyzet tárgyalásos megoldását sürgetik.

Heger arról is beszélt fokozott figyelmet fordítanak az ország védelmének és biztonságának garantálására. „Főleg azon információink fényében, amelyek az orosz haderő és haditechnika fokozódó jelenlétéről szólnak, és amely fegyverek hatótávolsága már eléri Szlovákia területét is” – mondta azzal, hogy ez egy olyan helyzet, amely évtizedek óta nem állt fenn.

77 éve nem volt ilyen

Az ukrajnai helyzet miatt kedden és szerdán is ülésezett a biztonsági tanács. A keddi ülés után Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi és Ivan Korčok (SaS-jelölt) külügyminiszter arról tájékoztatott, a szituáció rendkívül komoly. Korčok arról beszélt, a katonai konfliktus nem zárható ki, de diplomáciai erőfeszítéseket tesznek a helyzet tárgyalásos megoldására. Elmondta, Oroszország követelései között vannak olyanok is, amelyeket Szlovákia oly mértékben elutasít, hogy tárgyalni sem hajlandó azokról. „Ez ugyanis átírná azt a világot, amelybe Szlovákia 1989 után belépett, vagyis azt a világot, amelyben érvényes, hogy nem más államok döntik el egy adott ország jövőjét, hanem adott ország polgárai” – mondta. Ezzel együtt is bízik a helyzet tárgyalásos megoldásában. „Ez az egész Szlovákia keleti határától mindössze néhány száz kilométerre keletre történik” – mutatott rá a miniszter. Egyelőre azonban nem hívják vissza az Ukrajna területén dolgozó szlovák diplomatákat. Korčok arról is tájékoztatott, az EU újabb szankciós csomagot készít Oroszország ellen.

„Az európai kontinensen ez a legsúlyosabb helyzet a második világháború vége óta” – mondta Naď védelmi miniszter, és hozzátette 130 ezer orosz katona felvonulásáról vannak információik. Ezért Szlovákia védelmére vonatkozóan egy tervet dolgoznak ki, mert egy esetleges konfliktus akkor is komoly hatással lehet az országra, ha közvetlen katonai támadás nem ér minket. „Egy esetleges menekülthullámról, gazdasági és szociális aspektusokról beszélünk” – tette hozzá. A miniszter elmondta, Szlovákia egyelőre nem tervezi, hogy katonákat küld külföldre, illetve jelenleg az ország keleti határához sem vezényelnek egységeket.

Akik magukra játszanak

Naď szerint az, aki megkérdőjelezi Szlovákiának az Egyesült Államokkal való szövetségesi viszonyát, az az ország érdekei ellen cselekszik. „Azok, akik ma kihasználják azt a félelmet, amit ők maguk gerjesztenek és megkérdőjelezhető, kitalált problémákról szóló népszavazásokat kezdeményeznek, Szlovákia nemzetállami érdekei ellen cselekszenek” – mondta a védelmi miniszter, és hozzátette, a kormány egységes az ország külpolitikai irányultságát illetően. Az Egyesült Államokkal kötendő védelmi megállapodás kapcsán az ellenzéki Smer és Hlas, de az oroszbarát Ján Čarnogurský, valamint a rendszerellenes Štefan Harabin is népszavazást szeretne. Az ügyben a Smer szerdán este egy tüntetést is szervezett az államfő székhelye, a fővárosi Grassalkovich-palota elé. Az USA-val kötendő szerződésen kívül az élelmiszerárak növekedése ellen is demonstráltak. Marián Kéry, a Smer parlamenti képviselője pedig csütörtökre összehívta a törvényhozás külügyi bizottságát is, ahol az ukrajnai helyzetről illetve ennek Szlovákiára gyakorolt hatásairól, de az Egyesült Államokkal kötendő védelmi megállapodásról, valamint az ország területén tervezett egyik hadgyakorlatról is tárgyalnak.

A szakértő szerint

Lapunk kommentátora, Feledy Botond biztonságpolitikai szakértő az ukrajnai helyzetről elmondta, az orosz katonai beavatkozás lehetősége valós és egyelőre nem csökken a valószínűsége. Hozzátette, a hidegháború óta ekkora csapatösszevonásra nem volt példa, még az orosz keleti katonai körzetekből érkező átcsoportosítások is történtek. A szakértő szerint az orosz katonai gyűjtőpontok elhelyezése sokféle opciót hagy nyitva. „Az oroszok ügyesen rejtették el a kártyáikat” – mondta. Úgy látja, az ukrán védelmi képességek gyengítése az egyik fő céljuk, hiszen Moszkva attól tart, hogy ez hosszútávon már gondot okozhat neki. Ennek az elhárítása katonai értelemben most „kisebb költséget” jelent, mintha később próbálkoznának ezzel.

Feledy szerint azonban nagyobb terület tartós megszállása nem szolgál orosz érdeket. „A Nyugattal és az ukrán elittel akarja Moszkva elfogadtatni - amit hét éve nem sikerült – hogy az ország az ő befolyási övezete” – mondta az elemző, és kiemelte, hogy a konvencionális katonai beavatkozást biztosan kiber, elektronikus és információs-pszichológiai hadviselés kíséri majd, illetve egyes szakaszokban ezek fel is válthatják a hagyományos háborút.

Feledy emlékeztetett arra is, Ukrajna nem NATO-tag, ezért nem terhel senkit védelmi kötelezettség. A NATO reakcióját az orosz lépés intenzitása határozza meg. A szakértő rámutatott, a NATO az orosz beavatkozás katonai „költségét”, más szóval erőforrás-igényét igyekszik emelni, ezt a célt szolgálja, hogy fegyvereket adnak el Ukrajnának és hét éve fejlesztik az ország haderejét. „Törökország, mint NATO-tag, az örmény-azeri háborúban használt drónokat adott el Ukrajnának, amit a Donbaszban már be is vetettek” – mondta. Úgy véli, a NATO emellett fenyegethet olyan orosz stratégiai pontokat, amelyek Ukrajnától függetlenül fájdalmasak Moszkvának. Elsősorban Kalinyingrád, Szentpétervár és a Fekete-tenger jöhet szóba. „Rakétákat pedig lehet máshova is telepíteni” – mondta. Úgy látja, hogy a NATO válasza nem feltétlen csak ukrán területen lesz, és nem elsősorban a NATO közvetlen katonai ereje fogja azt megvalósítani.

Szlovákia szerepe

A szakértő úgy látja, csak a legrosszabb forgatókönyv esetén, vagyis ha Kijevet és a nagyvárosokat is eléri az orosz támadás, képződhet menekülthullám. Ez szerinte azonban orosz oldalon jelenleg nem tűnik elsődleges célnak. „A másik, valószínűbb veszély, hogy bármi legyen is a mostani megoldás, az biztos, hogy Ukrajna mint ország abból nem fog jól kijönni” – mutatott rá. Feledy arról beszélt, még kevesebb befektetés irányulhat az országba, tovább csökkenhet a munkahelyek száma, Ukrajna a gazdasági csőd szélére kerülhet. Arra emlékeztetett, hogy Lengyelországban már most is 2 millió ukrán bevándorló él. Hozzátette, egy kivándorlás esetén valószínűsíthető, hogy az ukrajnaiak számára Lengyelország lenne a legkönnyebben elérhető célállomás.

A szakértő a helyzetnek a hazai vonatkozásaival kapcsolatban elsősorban azt emelte ki, hogy Szlovákia NATO és EU-tag. Ezzel a szövetségesi rendszerrel kell számolni, ebben kell megtalálni a Szlovákia szerepét a konfliktus különböző forgatókönyveinek esetére. Mindezt a szlovák hadsereg képességeinek megfelelően kell megtenni. „Pozsonyban és Budapesten is hasznos lenne, ha az ebből a konfliktusból levonható politikai következtetések hosszútávon megszületnének: pont az orosz fenyegetés mutatja meg, hogy európai összefogás nélkül hamar vége a kontinensnek” – nyilatkozta.