Orbán negyedszer szerzett kétharmadot

A választásra jogosultak 69,47 százaléka ment el szavazni. Sok határon túli magyar állampolgár is voksolt, egészen biztosan több százezer szavazatról van szó. A részvételi arány összességében csak valamivel marad el a 2018-as eredménytől. A Fidesz–KDNP 135 mandátuma kétharmados többséget jelent, Orbán negyedszer is alkotmányozó többséggel a háta mögött alakíthat kormányt. A Fidesz minden megyében erősíteni tudott 2018-hoz képest – írja a Telex.  

Az ellenzéki összefogás, vagyis a DK–Jobbik–LMP–MSZP–Momentum–Párbeszéd listája Márki-Zay Péter vezetésével 57 mandátumot szerzett. Ez a mandátumszám hatfelé oszlik, és úgy tűnik, még a legerősebb DK frakciója se éri el a 20 főt. 

Bejutott az új parlamentbe a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom, amely 7 képviselővel alakíthat frakciót Toroczkai László vezetésével. A Jobbikból kivált radikális párt a hagyományos szélsőjobboldali identitáspolitikai témák, így a magyar nacionalizmus, a szexuális kisebbségek jogainak elutasítása, politikai kereszténység, a menekültekkel kapcsolatos félelemkeltés és a kelet-európai romaellenesség mellett új csapásra állt rá. Követve nyugati rokonpártjait az oltásellenességgel futott neki a választásnak, írja a formációról a Szabad Európa. 

A német nemzetiségi listáról mandátumot szerzett Ritter Imre, aki az elmúlt ciklusban a Fideszt segítette a szavazataival. Ritter várhatóan a következő ciklusban is a kormánypártokat erősíti. 

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3 százaléknál is többet kapott, ez parlamenti mandátumot nem jelent, de így költségvetési támogatáshoz jut a formáció. A pornóiparból ismert Gattyán György nevével fémjelzett Megoldás Mozgalom is átlépte az 1 százalékot, amely szintén a parlamenti küszöb alatt van, de azt jelenti, hogy a kampánytámogatást nem kell visszafizetniük. A COVID világjárványt tagadó és védőoltás-ellenes Gődény György-féle Normális Párt viszont nem érte el az 1 százalékot sem – foglalta össze a Telex. 

Az egyéni választókerületek 

A magyarországi parlamenti választás az egyéni választókerületekben hatalmas fideszes fölényt hozott, a kormánypártok 88 mandátumot szereztek a 18 ellenzéki hellyel szemben. Magyarországon a 199 fős parlament 106 képviselője egyéni választókerületekből kerül ki. A Mi Hazánk Mozgalom az egyéni választókerületekben nem nyert egy mandátumot sem. 

Budapesten kívül gyakorlatilag mindenhol a Fidesz nyert, 86 győzelmet arattak. Az ellenzék csak Szegeden és Pécsen jutott egyéni választókerületi mandátumhoz. Az ellenzék olyan várost is elvesztett, amelyet korábban még a Fidesszel szemben külön-külön induló pártok egyike meg tudott nyerni. Ilyen például Dunaújváros vagy Tapolca, emeli ki a Telex írása. 

Az egyéni választókerületek közül kiemelkedik a Hódmezővásárhelyi székhelyű választási körzet, hiszen az ellenzék vezetője, Márki-Zay Péter ennek a városnak a polgármestere. A fideszes Lázár János azonban simán megverte Márki-Zayt ebben a választókerületben. A harc ráadásul nem is volt kiélezett: Lázár 52-39 százalékos arányban verte Márki-Zayt. 

Az ellenzéki Budapest 

Budapesten az ellenzék a 18-ból 16 választókerületet nyert meg, a Fidesz viszont megszerezte a magyar főváros a XVII. kerületét és a XIV–XVI. kerületből álló választókerületet is. 2018-ban még 6 budapesti mandátuma volt a Fidesznek. Ezzel együtt is igaz, hogy több budapesti választókerületben az ellenzék az általa vártnál kisebb arányban tud nyerni, mutat rá a Telex. A legnagyobb arányban Budapesten az MSZP-s Hiszékeny Dezső nyert a XIII. kerületben, 60-30-ra győzte le a fideszes ellenfelét. Ebben a kerületben mi is meglátogattunk egy válaszóhelyisget. Az általunk ott megkérdezett szavazópolgárok többsége is az ellenzékre voksolt. 

Végeredményt csak akkor lehet hirdetni, ha megérkeznek a külképviseletekről a szavazatok, illetve ha a levélszavazatokat is megszámolták. Több olyan egyéni választókerület van ugyanis, ahol az első és a második helyen álló jelölt között olyan szoros a különbség, hogy az átjelentkező és külképviseleti névjegyzékben szereplő szavazók voksai megfordíthatják az ottani eredményt. 

A népszavazás 

A magyarországi parlamenti választással egyidőben népszavazást is tartottak, amely során a polgárok négy kérdésben nyilváníthattak véleményt. A kérdések főként a szexuális irányultságra vonatkozó információknak a gyermekek körében való terjesztésére vonatkoznak, de van köztük egy olyan is, amely a gyermekek nemi átalakító műtéteinek népszerűsíthetőségről szólt. Magyarországon eddig sem végeztek ilyen műtéteket. A szavazást kezdeményező kormánypártok kezdettől fogva a nem válaszra buzdították szavazóikat. 

11 civil szervezet, köztük az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, illetve a szexuális kisebbségek jogaiért harcoló szervezetek a kampányukban az érvénytelen voksolásra buzdítottak. Ezt úgy lehetett legegyszerűbben megtenni, ha valaki az "igen" és a "nem" karikát is beikszelte. Az érdekképviseletek a kormány által kezdeményezett népszavazást ugyanis "aljasnak" és manipulatívnak tartották, mert az szerintük azt sugallja, hogy a fiatalok sérülnek attól, hogy hallanak a szexuális és nemi kisebbségekről. Mindez pedig álláspontjuk szerint sérti az LMBTQI-emberek méltóságát. A sajtó a népszavazást gyakran a „melegellenes” jelzővel illette. 

Érvénytelen lett 

A referendum során hozzávetőlegesen 3,5 millió érvényes szavazat érkezett, ebből 3,2 millióan szavaztak nemmel, ennek ellenére a népszavazás érvénytelen lett. Ahhoz ugyanis, hogy Magyarországon egy népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak 50 százalékának kell érvényes szavazatot leadnia. Ezúttal a magyar Nemzeti Választási Iroda szerint 8 215 304 ember volt jogosult a szavazásra, vagyis akkor lett volna érvényes egy-egy kérdés, ha legalább 4 107 652 darab érvényes szavazat érkezett volna. Ehhez képest az látszik, hogy a kérdésekre egyenként hozzávetőlegesen 3,5 millió érvényes és 1,6 millió érvénytelen szavazatot adtak le, írja a Telex. Az egyes kérdésekre leadott válaszok száma között csak legfeljebb néhány tízezer voksnyi különbség volt. Így például az első kérdésre kb. 3,52 millió érvényes voks érkezett, a negyedik kérdésre pedig kb. 3,48 millió. Az érvénytelen szavazatoknál hasonlóan kis különbség mutatkozik az egyes kérdések között. Minden kérdésben 20 százaléknál magasabb az érvénytelen szavazatok aránya. 

Összességében nagyjából félmillióval kevesebben vették fel a népszavazási szavazólapokat, mint ahányan az országgyűlési választáson voksoltak. Az is látszik, hogy amíg a kormánypártokra 2 735 381 fő szavazott, addig ehhez képest minden kérdésben legalább 700 ezerrel több nemet, azaz a Fidesz-KDNP által preferált választ adtak le a szavazópolgárok. (czg)