Orbán Viktor
Orbán megvédi a Fidesz médiabirodalmát
Budapest |
Közvetlen kormányzati beavatkozás segítette a Fidesz médiabirodalmának zökkenőmentes létrejöttét: Orbán Viktor rendeletére „kiemelt nemzetstratégiai jelentőséget” kapott az ügylet, mivel a magyar miniszterelnök szerint „közérdek” áll mögötte. A magyar újságíró-szövetség az Alkotmánybírósághoz fordul.
Kis túlzással a fél magyar sajtó (a független fele biztosan) azt találgatta egy hete, hogy mivel fogja megindokolni a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a valójában megindokolhatatlant: vagyis azt, hogy nem sért versenyt, hogy a teljes kormányzati sajtót egy szervezetbe terelték.
476 médium
Mint korábban megírtuk, a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítványhoz (KESMA) az Átlátszó. hu szerint összesen 476 különböző médium tartozik, a teljes megyei napilaphálózat, a Hír Tévé, az Echo Tévé, a Magyar Idők napilap, az ingyenes terjesztésű Lokál, a Figyelő gazdasági hetilap, a Riposzt és a Bors bulvárlapok és több kereskedelmi rádió, köztük országos és regionális sugárzásúak is.
Ezzel olyan szereplő jött létre a magyar médiapiacon, ami nyilvánvalóan ellentmond minden versenyjogi előírásnak, így a GVH igen nehéz helyzetbe került, amikor maguk az ügylet szereplői fordultak a hatósághoz, vizsgálatot kérve. Szakmai indokot ugyanis aligha lehetett volna találni arra, hogy áldásukat adják az összeolvadásra, miközben a politikai szándék vagy elvárás nyilvánvaló volt: ennek meg kell történnie.
Kiemelt nemzetstratégiai
Ebben a helyzetben sikerült még a legtapasztaltabbaknak is újabb meglepetést okozni: szerdán ugyanis megjelent egy miniszterelnöki rendelet, amely az egész ügyet „kiemelt nemzetstratégiai összefonódásnak” nyilvánította. Innentől kezdve a hivatal már nem jogosult vizsgálódni. Kiemelt nemzetstratégiai jelentőséget azonban csak közérdekű ügyek kaphatnak, de a miniszterelnök erre is megtalálta a megoldást: az indok a nyomtatott sajtókultúra megőrzése volt, az ezek szerint senkit nem zavart, hogy az összeolvadás számos szereplője tévé, rádió.
A GVH ugyan „megmenekült” egy kínos helyzettől, az egész ügy ettől még így is felvet komoly jogi kérdéseket. Mint a Népszava rámutatott például, eddig csak olyan ügyleteket minősítettek kiemelt nemzetstratégiai jelentőségűvé, melyekben az állam lett résztulajdonosa egy fontos gazdasági tényezőnek, például a Magyar Kereskedelmi Banknak vagy a Budapest Banknak.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) tegnap bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel a szövetségnek meggyőződése, hogy „ez a lépés törvénytelen, súlyosan sérti a pártatlan és sokszínű tájékozódás biztosításának alkotmányos követelményét, valamint a média- és a versenytörvény tételes előírásait”.
Érdekes
Az Alkotmánybírósághoz fordul a MÚOSZ a médiagólem miatt
A tegnapi napon kiderült, hogy a kormány a közelmúltban létrehozott, egész Európában példátlan méretű és piaci befolyású pártmédia-holdingot a közérdekűvé nyilvánítás ürügyén ki akarja vonni a versenyhivatal és a médiahatóság engedélyezési eljárása alól. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének meggyőződése, hogy ez a lépés törvénytelen, súlyosan sérti a pártatlan és sokszínű tájékozódás biztosításának alkotmányos követelményét, valamint a média- és a versenytörvény tételes előírásait. A hatósági ellenőrzés kikerülését célzó kormányzati trükk nyílt beismerése annak, hogy a – legalább a megyei lapok és az országos rádiók piacán mindenképpen – monopolhelyzetű médiamamut a vonatkozó törvények betartása esetén semmiképpen sem mehetne át a Gazdasági Versenyhivatal, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szűrőjén. A MÚOSZ álláspontja szerint a szabad és független tájékoztatás az ország összes állampolgárának érdeke, ellenben a mindent maga alá gyűrő pártsajtócég megteremtése nem közügy, sőt ellentétes a közérdekkel. Ezzel nyilvánvalóan a kormánypárt is tisztában van, hiszen a hatósági vizsgálat megúszását szolgáló kormányrendeletben – példátlan módon – semmilyen indoklás nem szerepel, az utólagos szóbeli magyarázat pedig olyan érveket említ (a nyomtatott médiakultúra és a megyei lapok megőrzését), amit egy tévécsatornákat, rádióadókat és online platformokat is tömörítő médiacsoport esetében Európa egyetlen államában sem venne senki komolyan. Szeretnénk emlékeztetni arra is, hogy mióta az összes megyei lap egyetlen, a miniszterelnökhöz közel álló vállalkozóhoz került, és fő feladatának tekinti a kormány kommunikációs igényeinek kiszolgálását, azóta az érintett újságok példányszáma folyamatosan, drasztikusan csökken. Ez azt jelzi, hogy a kormány az említett lappiaci szegmens megszállásával kifejezetten rontotta a nyomtatott lapok túlélési esélyeit. A MÚOSZ mindezért az Alkotmánybírósághoz fordul, és azt kéri a testülettől, hogy – érvényt szerezve Magyarország alaptörvényének és sarkalatos törvényeinek – mondja ki: a pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit.
A MÚOSZ Elnöksége
Kormányfői beavatkozás
Rövid időn belül így másodszor tapasztalható közvetlen kormányzati/kormányfői befolyás egy elvileg a miniszterelnöktől független ügyben. Nyilvánvalóan ez történt ugyanis Nikola Gruevszki, korrupcióért két év börtönbüntetésre ítélt és Magyarországra szöktetett volt macedón miniszterelnök esetében, ő úgy kapta meg váratlan gyorsasággal a menekültstátuszt, hogy az ügyben illetékes Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal vezérigazgatója a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén két órával később még azt mondta, az egész egy hosszú eljárás lesz még, aminek a végét nem lehet megjósolni.
Kapcsolódó cikkünk
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.