Öntik a pénzt a hazai egészségügybe, de még így is messze elmaradunk Nyugat-Európától

Az Európai Unió statisztikai hivatala a hétvégén tette közzé a 2022-es évre vonatkozó elemzését, melyben azt vizsgálták, hogy az egyes tagországokban arányaiban mennyit költöttek az egészségügyi ellátására. Az adatokból kiderült, hogy Szlovákiában egy lakos kezelése átlagban évi 1560 eurót emészt fel.

A középmezőny végén

Szlovákia ezzel az eredménnyel az uniós tagállamok listáján nagyjából a középmezőny végén foglal helyet, mindössze 6 országot sikerült maga mögé utasítania. A szomszédos országok közül nálunk arányaiban több pénz jut a lakosság kezelésére, mint Magyarországon (fejenként évi 1171 euró) és Lengyelországban (évi 1137 euró), viszont jócskán elmaradunk a Csehországtól (évi 2277 euró), Ausztriáról nem is beszélve, ahol egy év alatt átlagban 5518 eurót ad az állam lakosonként.

A lista legalján Bulgária (évi 990 euró) és Románia (évi 858 euró) található. Ezzel szemben az uniós tagállamok közül az egészségügyre legtöbbet költő ország 2022-ben Luxemburg volt, ahol átlagban 6590 eurót szántak egy főre. Őket követi Dánia 6 110 euróval és Írország 5 998 euróval.

Ha azonban nemcsak az uniós tagállamokat vesszük figyelembe, hanem egyéb európai országokat is, még hatalmasabb összegekre figyelhetünk fel: Norvégiában például évi 8224 euró jut az egészságügyre lakosonként, Svájcban pedig évi 10 374 euró, ami a szlovákiai pénzösszeg több mint hatszorosa.

Egyre nagyobb összegek

Mindezek ellenére a koalíció több képviselője is úgy véli, hogy a szlovák egészségügybe elegendő anyagi forrást pumpál az állam. Közéjük tartozik például Andrej Danko (SNS), a parlament alelnöke, aki szeptemberben Zuzana Dolinková (Hlas) akkori egészségügyi miniszter bírálata közben kijelentette, a szlovák egészségügy lehúzhatja a víz alá az egész gazdaságot.

„Tomáš Drucker minisztersége idején az egészségügy költségvetése 4 milliárd euró körül mozgott, manapság pedig már lassan a 9 milliárd sem lesz elég, és mondják meg nekem, elégedettebbek a kórházakban, látnak-e javulást az ellátás minőségében, vagy épülnek-e újabb kórházak”

– fogalmazott az SNS vezetője.

Tomáš Drucker (Hlas) jelenlegi oktatási miniszter 2016 és 2018 között irányította az egészségügyi tárcát, akkor még a Smer jelöltjeként. 2017-ben a Robert Fico által vezetett kabinet még 4,44 milliárd eurót hagyott jóvá az egészségügy számára, ez az összeg az évek alatt fokozatosan nőtt. 2022-ben, tehát az Eurostat által vizsgált időszakban 6,38 milliárd euróra rúgott a költségvetés, jövőre pedig már 9,6 milliárddal számolhat a nemrégiben kinevezett tárcavezető, Kamil Šaško (Hlas). Az elmúlt három évben tehát több mint 50 százalékkal nőtt az egészségügybe allokált források aránya. Az emelést azonban jórészt elviszi az emúlt évek rekordinflációja.

Ez a tendencia egyébként a teljes Európai Unióban megfigyelhető. 2022-ben az összes tagállam átlagát tekintve egy személy ellátására 3685 euró jutott, ami a 2014-es adatokhoz képest 38,6 százalékos növekedést jelent.

Pénzszivattyú?

Fico hasonlóan vélekedik az egészségügy finanszírozása kapcsán, mint Danko. Dolinkovát bírálva ő is hangsúlyozta, a költségvetés a 10 évvel ezelőttihez képest már megduplázódott, de a szemmel látható változások egyelőre elmaradnak.

„Meddig fogjuk önteni a pénzt az egészségügybe, ha ennek egyáltalán nem látszik a hatása?”

– tette fel a kérdést a miniszterelnök. Az infláció pénzelszívó hatásáról azonban ő sem beszélt.

Dolinková lemondása után Šaško azzal vette át a tárca irányítását, hogy menedzserként az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy megtalálja, hol szivárog el a pénz a hazai egészségügyben. Hangsúlyozta, a lehető leghatékonyabbá akarja tenni az anyagi források felhasználását.

Az egészségügyi szakszervezetek viszont egyáltalán nem elégedettek a koalíció hozzáállásával. A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) tömeges felmondási akciójához több mint 3200 orvos csatlakozott, így a minisztériumnak már csak alig másfél hónapja van arra, hogy megoldást találjon a konszolidációs csomag elfogadása miatt kialakult helyzet kezelésére. 

December végén ugyanis letelik a legtöbb orvos felmondási ideje, ami súlyos következményekkel járhat a kórházak működése szempontjából, hiszen nem lesz kinek ellátnia a betegeket.

A nővérek szintén jelezték, ha a kormány nem lép hátra, nem lesznek hajlandóak teljesíteni a túlórákat.

Šaško a miniszteri szék elfoglalása után az eredeti tervekhez képest 100 millió euróval többet alkudott ki a pénzügyminisztériumnál, amelyet az egészségügyi dolgozók béremelésére fordítanak. A tárcavezető azonban itt húzta meg a határt, elmondása szerint már nincs több lehetőség a további források átcsoportosítására. A szakszervezetek azonban állítják, a Fico-kabinet nem törődik az egészségügy rendszerszintű problémáival, így a tárgyalások jelenleg holtpontra jutottak.