ÖNKORMÁNYZATI HĺREK

A testület rendeletet alkotott az „Esztergom Város Tiszteletbeli Polgára” cím adományozásáról. A város márciusban csatlakozott Hódmezővásárhely „Tiszteletbeli polgár címet a határon túliaknak!” kezdeményezéséhez, amely a tavalyi népszavazási kudarc után született. A szabályzat értelmében Esztergom tiszteletbeli polgárának tekint minden határon túli magyart, aki „magyarságát vállalja és Magyarország határain kívül él”. Szent István városa az „Esztergom Város Tiszteletbeli Polgára” cím adományozásáról szóló dokumentumokat mindenkinek átadja, vagy eljuttatja, aki az esztergomi önkormányzathoz fordul levélben vagy elektronikus úton a 2500. Esztergom, Széchenyi tér 1., vagy a [email protected] címen. A címet elismerő dokumentumokat minden évben három alkalommal adják át: a március 15-i és október 23-i nemzeti ünnepen és a trianoni szerződés aláírásának évfordulóján, június 4-én.

Az örmény holokausztra emlékeztek

Április 24-e az örmények számára gyásznap. Ezen a napon emlékeztek világszerte a XX. század első holokausztjáról, az 1915-ös törökországi népirtásról. A török birodalom középső és keleti területein, egy tömbben élő mintegy 2,5 milliós európai műveltségű és életmódú örmény kisebbség tagjai közül másfél milliónyian haltak szörnyű halált, 500 ezren pedig menekülésre, szülőföldjük elhagyására kényszerültek. Törökország a mai napig nem ismeri el sem a genocídium tényét, sem pedig az erkölcsi, anyagi és területi jóvátétel nyomasztó, ám az elismerésből következő kényszerűségét. A Dorogi Örmény Kisebbségi Önkormányzat a dorogi József Attila Művelődési Házban a genocídium 90. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett. Dr. Dzsotjánné Krajcsir Piroska megnyitója után a műsorban közreműködött Durzák Anna, a Szent István gimnázium tanára és Dzsotján Dávid, valamint örmény dallamokat adtak elő népi hangszereken: Gurgen Ovszepjan, a Pozsonyi Nemzeti Opera magánénekese, Szejran Avagjan, Gavrus Hovszepjan, Hajk Jeremjan és Vacse Parsinjan.

Harmincnyolcmillió kapcsolatbővítésre

Harmincnyolcmillió forintot nyert Esztergom Város Önkormányzata a magyar-szlovák határmenti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kiírt pályázaton. Az Európai Uniós Phare-CBC alapból folyósított támogatás segítségével a város elkészítheti az Esztergom-Párkány között megépülő új, vasúti és közúti híd hatástanulmányát és látványtervét.

Ugyancsak ebből az összegből készül el az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet stratégiai programja is. A híd megépülésével és a gazdasági övezet létrehozásával kapcsolat létesül a Duna két partjának, a Süttőtől Esztergomig terjedő magyarországi és a Párkány környéki dél-szlovákiai terület ipari-termelő vállalkozásai és szállítási kapacitásai között.

Beépülhet a Kossuth Lajos utcai gödör

Megadták a képviselők a kétéves beépítési haladékot a városban gödörként emlegetett, a Kossuth Lajos és az Arany János utcák kereszteződésétől nem mesze lévő foghíjtelek beépítéséhez. Esztergom belvárosában több mint egy évtizede megoldatlan a 14-16-18. házszámú telek beépítése. Az önkormányzat által kiszabott két éves beépítési türelmi idő lejárt, ám a telek tulajdonosai jelezték: találtak olyan vállalkozót, aki az ingatlanra építkezni kíván. A jelenlegi tulajdonosok azzal a kéréssel fordultak az önkormányzathoz, hogy ne indítsa meg a kisajátítási eljárást, hanem 2007-ig hosszabbítsa meg a beépítési kötelezettség határidejét, hogy a leendő vevőt ne fenyegesse az ingatlan kisajátításának veszélye. A vevőjelölt, Esztor Kft. már az előszerződést is megkötötte, és kilencszázmilliós hitelígérvényt is bemutatott, bizonyítandó a beruházási és építési szándék komolyságát. A képviselők úgy döntöttek, ha a vásárlás létrejön, meghosszabbítják a határidőt. (S. Gy.)