Önkényes határon túli támogatások: aki bejutott Orbánhoz és meggyőzte, kapott pénzt

Kiss Tamás erdélyi szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa és az Egyenlő Erdélyért Mozgalom egyik alapítója társaival évekig tanulmányozta a határon túlra irányuló magyarországi támogatásokat, és az Átlátszó Airday podcast közvetítésével részletesen bemutatta elemzései eredményét.  

A kutató lapunknak is beszélt a magyarországi támogatási struktúra átalakulásáról, ami mögött szerinte – mint a legtöbb magyarországi kormányzati átalakulás mögött – Orbán Viktort kell keresni. Szerinte ugyanis Orbán a kormányzat minden területén „versenyeztette” a Fidesz egyes politikusait. 

„Ez egy általános szabály volt, nem adott teljes befolyást valakinek egy adott terület fölött, hanem versenyeztette a különböző szereplőket. Így például a nagypolitikában Lázár Jánost és Szijjártó Pétert, ez alól nem kivétel a határon túli támogatási politika sem”

 – mondta lapunknak Kiss. 

A határon túli politikában olyan szereplők „versenyeztek” Orbán jóindulatáért, mint Semjén Zsolt, vagy korábban Balog Zoltán, de Lázár János is érdeklődött a határon túli ügyek iránt, az utóbbi években pedig Szijjártó Péter külügyminiszter. 

„Ahogy ezeknek a szereplőknek a súlya változott, csökkent vagy növekedett a rendszeren belül, úgy alakult át magának a támogatáspolitikának a struktúrája is a támogatói oldalról”

 – magyarázta Kiss. 

Bugár Béla és Kelemen Hunor 

A támogatói oldal változása magával hozta a támogatottak változását is, két szomszédos régió kivételével: Kárpátalján mindig a KMKSZ és a Beregszászi Főiskola alkotta blokk volt a kedvezményezett, a Vajdaságban pedig a VMSZ és az általa uralt Magyar Nemzeti Tanács gyakorlatilag mindenfajta támogatást ellenőrzött. Erdélyben és Szlovákiában voltak bizonyos változások a kedvezményezettek körében. Kiss szerint ebben a két országban mindig többszereplős volt a támogatott szervezetek struktúrája, és változott az is, hogy melyik milyen viszonyt ápolt a Fidesszel. 

„Ezekben az országokban nem volt egyértelmű a viszony a domináns-etnikai pártokkal, az RMDSZ például 2014-ben egy ellenséges viszonnyal kezdte a Fidesszel, ami nagyon hasonló volt Bugár Béla pártja és a Fidesz viszonyához”

 – mondta Kiss. 

A Híd és a hozzá kapcsolódó szervezetek nem is juthattak magyarországi támogatásokhoz Kiss szerint. „Ezek a szervezetek gyakorlatilag végig teljes mértékben ki voltak zárva a támogatáspolitikából, de az MKP sem volt soha abba a helyzetben, hogy ki tudta volna szorítani vagy dominálni tudta volna az összes többi szereplőt” – magyarázta Kiss. Ez utóbbi szerinte érvényes volt az RMDSZ-re is, vagyis az erdélyi párt sem tudta teljesen kisajátítani az Erdélybe küldött támogatás elosztását. 

A református egyház tündöklése 

Erdélyben talán még nagyobb befolyása volt a református egyháznak, mint Szlovákiában, ami Kiss szerint egyértelműen Kató Béla korábbi református püspök nevéhez köthető. (Kató Béla 2012 és 2024 között volt az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, emellett jelenleg is a magyar állam által támogatott erdélyi magánegyetemet működtető Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke – szerk. megj.)  

„Kató Bélának volt egy felfutása, és utána pedig egy lejtmenete a református egyházban, és ez a Kató Béla és az Orbán Viktor közötti személyes bizalmi viszonnyal függött össze”

 – magyarázta a kutató. Szerinte volt olyan periódus 2014 után, amikor Kató Bélának volt a legközvetlenebb bejárása Orbán Viktorhoz. „Ezt a szerepet 2022 után egyértelműen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vette át” – mondta Kiss. 

Orbán és a támogatások 

Kiss szerint a határon túli támogatások elosztásában is Orbán Viktornak volt meghatározó szerepe. „De ez nem azt jelenti, hogy Orbán Viktor a saját ötleteit akarta megvalósítani, hanem voltak tanácsadói, akik hatottak rá” – mondta Kiss. Ilyen volt például egy időben Szőcs Géza, aki a magyarországi kultúrpolitikára is nagy hatással volt Orbán támogatásával, akit erdélyi viszonylatban Kató Béla, majd Kelemen Hunor követett. 

„Ezt úgy kell elképzelni, hogy teljesen önkényes alapon, szimpátia-alapon Orbánnal beszélgetnek, és be tudnak vinni ötleteket, és ha valamelyikről Orbán úgy gondolta, hogy ezt jó lenne megvalósítani, akkor arra adtak támogatást”

 – mondta Kiss.  

Szakmaiatlan óvodafejlesztés 

Szerinte az ilyen döntések nagyon kevéssé vannak dokumentálva, és általában nincsenek is alátámasztva. „Példa erre az óvodafejlesztési program, amelyet semmilyen szakmai felmérés nem előzött meg, egyszerűen csak adtak egy óriási összeget a református egyháznak” – mondta Kiss. Ő ugyan az erdélyi óvodafejlesztést ismeri részletesebben, de szerinte Szlovákiában is hasonlóképpen zajlott. 

„Nem találkoztam olyan anyaggal, ami ezt Szlovákia vonatkozásában megalapozta volna”

 – mondta a szakértő. 

Hogyan változott a BGA szerepe 

A Bethlen Gábor Zrt. a teljes elmúlt 16 évben jelentős szereplője volt a határon túli támogatási rendszernek, de ez a szerep az évek alatt sokat változott. Orbán Viktor 2010-es hatalomra jutásának évében például még csak a támogatások 20,9 százalékáért felelt, a legnagyobb rész – 72,8 százalék az igazságügyi minisztérium hatáskörében volt. A BGA szerepe 2014-2018 között volt a legnagyobb, ekkor a támogatások több mint 60 százaléka folyt keresztül rajta, a csúcson, 2016-ban 69,22 százaléka.  

Ekkor jelentős szereplő volt még a Balog Zoltán vezette Emmi, és a Lázár János által irányított Miniszterelnökség, és kezdett erősödni a Szijjártó Péter vezette külügy. 2020-ra azonban már a külügy volt a második legnagyobb szereplő 43,1 százalékkal, az akkor még 49,4 százalékos BGA mellett. 

Emellett a támogatás összege is jelentősen nőtt. Kiss és társai a 2010-2020 közti időszakot elemezték részletesen, az éves kormányzati zárszámadások alapján. „A támogatások a harmadik Orbán kormány alatt, vagyis 2014 és 2018 között kezdtek jelentősen növekedni, 93 millió euróról 439 millió euróra, majd 2020-ban újabb csúcs következett 826 millió euróval” – áll a jelentésben. 

Ennek a 826 millió eurónak a 49,4 százalékát, vagyis 408 millió eurót a BGA, 356 millió eurót, vagyis 43,1 százalékát pedig a külügy osztotta szét.