OĽaNO-lista: a politikusoktól a tánctanárig

A preferenciaszavazatok összesítése után az OĽaNO vezetője, Igor Matovič a formáció jelöltlistájának utolsó, 150. helyéről a sorrend legelejére ugrott, és várhatóan ő lesz a miniszterelnök. A nagyszombati politikus a 2010-es parlamenti választáson még az SaS listáján jutott először a parlamentbe, akkor a 150. helyet adták neki. Matovič azonban egy rendkívül erős kampánnyal, amelyben a tulajdonában lévő regionális lapokat is felhasználta, a lista negyedik helyére karikázta fel magát. Később létrehozta az OĽaNO mozgalmat, amely a választások során már önállóan, vagy éppen a más szubjektumokat a listájára véve indult el és jutott a törvényhozásba. Matovič az eddigi karrierje során gyakran használt nem szokványos politikai eszközöket, tüntetést szervezett, vagy éppen a parlament ülése során transzparenst tartott a magasba. A Smer és az SNS politikusait mindig élesen bírálta, de konfliktusba került például az azóta feloszlott Sieť vezetőjével, Radoslav Procházkával is. Matovič titokban rögzítette a Procházkával folytatott bizalmas beszélgetését. Az OĽaNO vezetője Bugár Bélával, a Híd elnökével is konfliktusban volt. Rendszeresen és kölcsönösen bírálták egymást.

Belügy vagy sem?

Az OĽaNO képviselői között sorrendben a második Grendel Gábor, aki a lista 148. helyén mérettette meg magát. Ő valójában az OĽaNO listán induló Nova formáció elnöke. Grendel 11 évig dolgozott a sajtóban. Amikor Daniel Lipšic belügyminiszter lett, Grendelt nevezte ki a szóvivőjévé. A 2016-os választás során, amikor az OĽaNO listáján indult, mandátumot szerzett. Grendel Gábor a közelmúltban elhunyt író, Grendel Lajos fia. A mostani kormányalakítási tárgyalások során többször is felröppent a hír, hogy Grendel lehet a belügyminiszter. Ezzel kapcsolatos megkeresésünkre úgy válaszolt, korai még arról beszélni, a pártok hogyan osztják szét a tárcákat. Hozzátette, ha az OĽaNO kapja a belügyminisztériumot, akkor a párt fog arról dönteni, kit állít az élére. Ő maga még nem kapott felkérést arra, hogy a tárcát vezesse.

Magyarok?

Az OĽaNO listáján képviselői mandátumot szerző Grendel Gábor mellett a párt további néhány tagja is beszél vagy ért magyarul, köztük például Ján Kerekréti. A kormánypozíciók szétosztása után pedig valószínűleg az albári Cseh Péter is képviselői mandátumhoz jut.

Régi és új nevek

A harmadik mandátum Ján Budajé, aki szintén a jelöltlista végéről indult. Ő a Zmena zdola nevű formáció vezetője, amely szintén az OĽaNO listáján indult. Budaj az 1989-es események egyik szónoka és a VPN egyik alapítója volt. Mielőtt kapcsolatba került volna az OĽaNO-val, a Szlovák Demokratikus Koalíció színeiben (Slovenská demokratická koalícia) politizált.
Az OĽaNO negyedik képviselője Lukáš Kyselica rendőrnyomozó, aki 2017-ben a Gorilla-ügy vizsgálatát vezette. A Denník N-nek adott beszélgetésben igazolta, hogy a tavaly ősszel nyilvánosságra került Gorilla- hangfelvétel valódi. 
A következő a sorban Jaroslav Naď, aki már 20 éve foglalkozik biztonságpolitikai kérdésekkel, az OĽaNO-nak pedig ő volt az árnyék védelmi minisztere, így elképzelhető, hogy ő lesz a védelmi tárca vezetője. 2004 és 2011 között a védelmi minisztériumnak dolgozott. Ugyancsak parlamenti mandátumot szerzett Mária Šofranko, aki az OĽaNO jelöltlistájának első helyén szerepelt. Az iglói (Spišská Nová Ves) tanárnőt Matovič azért tette meg listavezetőnek, mert szerinte egy „átlagos kelet-szlovákiai nő”. A kampányban, részben egészségügyi okok miatt, szinte alig lehetett őt látni, ennek ellenére viszonylag sok, 95 ezer karikát kapott.

Pročko és a többiek

Az OĽaNO listáján a parlamentbe jutott Jozef Pročko egykori humorista, jelenlegi panziótulajdonos. Már 2016-ban egy áthúzott smeres választólapot posztolt a közösségi oldalára, amiért 500 eurós büntetést kapott. A 2019-es államfőválasztás előtt egy videóban kirohanást intézett a posztért induló Bugár Béla (Híd) ellen. Pročko a videóban arról beszél, nem tudja elképzelni, hogy Szlovákiának magyar elnöke legyen.

A keresztény konzervatív Eduard Heger, aki szintén mandátumot kapott, a pártvezető Matovič közeli munkatársa. Heger bár közgazdász, a védelempolitikai témákkal foglalkozott. A szigorúan konzervatív megválasztott képviselők között talán a legismertebb Anna Záborská, aki korábban a KDH színeiben politizált és 15 évig EP-képviselő is volt. Záborská az EP-választás előtt megalapította a Keresztény Unió (KÚ) nevű pártot és közel 4 százalékos eredményt ért el. Az OĽaNO színeiben indult másik keresztény konzervatív politikus Marek Krajčí gyermekkardiológus, akivel kapcsolatban felmerült, hogy az új kormányban az egészségügyi minisztériumot vezethetné. Krajčí létrehozott egy szervezetet, amely keresztény mozgalmakat tömörít. A keresztény konzervatív politikusok névsorát gazdagítja Richard Vašečka is, aki már 2012 óta az OĽaNO parlamenti képviselője és most is mandátumot szerzett. A törvényhozásban olyan javaslatokat terjesztett be, amelyekkel szigorítani akarta a művi terhességmegszakítás szabályozását.

A kívülről jöttek

A listán vannak még olyan személyiségek, akik elsősorban nem a politikából, hanem valamilyen ügy kapcsán váltak ismerté. Közéjük tartozik Anna Remiášová, az 1996-ban meggyilkolt Róbert Remiáš édesanyja. Róbert Remiáš autóját azért robbanthatták fel, mert rendőrként ő volt a Michal Kováč elrablásáról szóló ügy koronatanújának, Fegyveres Oszkárnak a kapcsolattartója. Mandátumot kapott még Michal Šipoš, a Fico lakása előtti tüntetések szervezője, Karol Kučera teniszező, aki szerint Szlovákiában Orbán Viktor (Fidesz) politikájára lenne szükség. A parlamentbe jutó jelöltek között van még természetvédő, tánctanár, újságíró, polgári aktivista, orvos, a katonai titkosszolgálat egykori vezetője, jogász, gimnáziumi tanár, polgármester, joghallgató, egészségügyi nővér, teológus, állatvédő, térképész, musicalszínész, pszichológus és városi rendőr is.

Még újak is jönnek

Ahogy az a fentiekből látszik, a most mandátumot szerzett jelöltekből várhatóan többen is miniszterek, esetleg államtitkárok lesznek. A helyükre a preferenciaszavazatok nyomán kialakult sorrendben az 53. hely felett szereplő jelöltek ülhetnek majd be a parlamentbe. Így például az 54. helyről induló Cseh Péter is mandátumot kaphat, aki a karikázás nyomán kialakult sorrendben a 61. helyre került. Az albári fiatalember a közösségi oldalán magyarul is kommunikál. 

Érdekesség, hogy az OĽaNO, amely a fent említett politikai formációkat is a listájára vette, nem egy hagyományos párt. Mindössze 45 tagja van, de nem tudni, hogy kicsodák. A megszokott pártstruktúrák helyett, mint amilyen az elnökség vagy a közgyűlés, inkább informális kapcsolatokra épül a párt belső szerkezete. A pártkongresszus, amely más szubjektumoknál a legfelsőbb döntéshozó szerv az OĽaNO-nál, csupán egyszer, 2019 novemberében ült össze, ahol Matovičot a formáció elnökévé választották.