Ódor Lajos megérkezett az EU-csúcsra

Ódor kinevezése óta először és talán utoljára vesz részt az Európai Tanács ülésén, ha azonban a szeptemberi előre hozott választás után elhúzódik a kormányalakítás, az október végén esedékes következő csúcstalálkozón is ő képviselheti az országot. Márciusban még Eduard Heger (Demokraták) megbízott kormányfő tárgyalt az EU-s vezetőkkel.

 Ódor egy olyan találkozón debütál kormányfőként az uniós színtéren, ahol rendkívül érzékeny témák kerülnek napirendre. Bár a hivatalos program szerint a fókuszban az Ukrajnában zajló háború és a megtámadott országnak nyújtott további uniós támogatás lesz, valamint a védelmi és biztonsági kérdések mellett megvitatják a gazdasági ügyeket, illetve külkapcsolatokat illető pontokat is, a legélesebb vita azonban a migrációval kapcsolatban várható. A témát eredetileg nem tervezték programpontok közé sorolni, a Görögország környékén történt tragédia, mely többszáz életet követelt, azonban ellehetetlenítette a migrációs problematika megkerülését. „A közelmúltban a Földközi-tengeren történt tragikus hajótörés, és a sok kioltott élet kíméletlenül emlékeztetnek minket arra, hogy továbbra is fáradhatatlanul kell munkálkodnunk azon az európai szintű kihíváson, amelyet a migráció jelent” – írta Charles Michel elnök meghívólevelében az Európai Tanács tagjainak.

Az EU tagállami miniszterekből álló találkozón három hete megállapodtak a menekültügyi és migrációkezelési rendszerről, illetve a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletről. Ivan Šimko szlovák belügyminiszter a szakértői kabinet korlátozott jogköreire hivatkozva tartózkodott a menekültügyi reform tervezetéről szóló szavazáson. A kötelező szolidaritással számoló reformot azonban Lengyelország és Magyarország egyaránt ellenezte – épp ez a két tagállam adhat hangot tiltakozásának az uniós vezetők kétnapos értekezésén.

Ódor az ülésre érkezve azt mondta az újságíróknak, a háború kapcsán megvitatják a hétvégi eseményeket Oroszországban és az ukrán ellentámadást. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozik az országvezetők tanácskozásához. „Ez lesz az egyik fő téma. Szeretnénk tisztábban látni a kérdésben, változik-e valami a hétvégi események után” – mondta a zsoldoslázadásra utalva, majd megjegyezte szívesen támogatnák érezhetőbben Ukrajna csatlakozási törekvéseit az Európai Unióhoz. Hozzátette, Ukrajna megkapta a házi feladatot, és ha teljesíti a kritériumokat, az EU készen áll határozottabb vállalást tenni arra, hogy még ebben az évben a következő szakaszba léphet a csatlakozási folyamat.

A migrációval kapcsolatban kiemelte, Szlovákia azon 14 tagállam csoportjába tartozik, mely innovatív megoldásokat szorgalmaz a probléma kezelésére. „Támogatjuk a nyitottabb hozzáállást a Nyugat-Balkánhoz” – jelentette ki azzal, készen áll támogatni a csatlakozási folyamat felgyorsítását, „hogy az adott országok érezzék: fontosak számunkra, nemcsak gazdasági szempontból, de a migrációt tekintve is”.

Magyarország blokkolja az Európai Békefenntartási Eszköz (EPF) forrásainak felszabadítását az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyre (összesen 500 millió euró szétosztásáról van szó). Ódor leszögezte, Szlovákia álláspontja változatlan, továbbra is támogatjuk Ukrajna megsegítését. „Én konszenzuson alapuló megoldásokat szorgalmazó ember vagyok, nem nevezném politikai nyomásnak, de biztosan érvelni fogunk annak érdekében, hogy felszabaduljon a pénz” – jelentette ki arra kérdésre reagálva, nyomást gyakorolhatnak-e a politikusok Orbán Viktorra, Magyarország miniszterelnökére. Lapunk kérdésére, várható-e nem formális tárgyalás kettőjük között, az mondta, a hét elején Pozsonyban, a V4-ek találkozóján már sor került erre, most azonban nincs tervben ilyesmi. A magyar miniszterelnököt nem volt alkalmunk megkérdezni, külföldi kollégáival ellentétben ezúttal sem vett részt az úgynevezett doorstepen. Így nevezik azt, amikor a csúcspolitikusok a vörös szőnyegen vonulnak a tanácsterembe, s ha útközben kérdéseket intéznek hozzájuk a sajtó képviselői, megválaszolják azokat.

A kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó zárókövetkeztetésébe bekerülhet a „jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalás” is Ukrajnával szemben. Ódor ennek kapcsán emlékeztetett az EU-nak állást kell foglalnia a kérdésben, amit a NATO-val közreműködve tesz. „Támogatom, hogy biztosítékokat adjunk arra vonatkozóan, hogy továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg a helyzet meg nem oldódik. Nem hagyhatjuk magára Ukrajnát ebben a helyzetben” – hangsúlyozta a tárgyalás előtt.