Nyolc uniós tagállam környezetvédelmi miniszterei tárgyaltak ma Miskolcon

A visegrádi országok környezetvédelmi minisztereinek mai miskolci kibővített ülésén Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia tárcavezetői is részt vettek. Szlovákiát Sólymos László környezetvédelmi miniszter és Norbert Kurilla államtitkár képviselte.

A társadalom egészséges fejlődése csak az új típusú gazdasági modell, a zöld vagy körkörös gazdaság térnyerésével érhető el. Ez olyan új beruházásoknak, innovációknak és munkahelyeknek ad teret, melyek nem lesznek a környezet kárára. Sólymos László miniszter a találkozón hangsúlyozta, fontos, hogy a körkörös gazdaság beépüljön a tagállamok nemzeti programjaiba, és fokozatosan érvényesüljön az egyes ágazatokban, mint a mezőgazdaság vagy a közlekedés. „A körkörös gazdaságot a környezetbarát gazdaság és a fenntartható fejlődés részének kell tekinteni, amelyben mindenkinek megvan a maga kötelessége és felelőssége“ – mondta Sólymos László.

Az éghajlatváltozás elleni közdelem egyik fontos eszköze a fenntartható erdőgazdálkodás. Egyrészt az erdő képes oxigént termelni, másrészt megköti és semlegesíti a kibocsátást. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátáskereskedelmi rendszerén kívül, azaz a közlekedésben, a mezőgazdaságban és a hulladékgazdálkodásban az Európai Uniónak 2030-ra 30%-kal kell csökkentenie a kibocsátást a 2005-ös adatokhoz képest. A miniszterek megvitatták azt is, hogy 2030-ig illesszék be az uniós éghajlat-politikába a földhasználatból és az erdőgazdálkodásból származó üvegházhatású gázkibocsátást is (az ún. LULUCF-rendelet).

A résztvevő országok küldöttségei tárgyaltak az idegenhonos inváziós állat- és növényfajok készülő regionális jegyzékéről is. Ezek a fajok a természetben gazdasági károkat okoznak, veszélyeztetik az őshonos fajokat és a lakosság egészségét. Sólymos László ezért üdvözölte a visegrádi négyek valamint Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia közötti szélesebb körű együttműködést célzó magyar kezdeményezést a jegyzék kibővítésére.