Nő a munkahelyi stressz, sokaknak a nyaralásra sincs pénze

A csaknem 2,2 millió szlovákiai alkalmazottnak nagyjából a 80 százaléka nem dönthet szabadon a munkaideje beosztásáról, míg a nagyjából 400 ezer egyéni vállalkozó esetében ez az arány csupán 20 százalék körül mozog – derül ki a Statisztikai Hivatal felméréséből. Eszerint az alkalmazottak több mint fele állítja azt is, hogy már egy pár napos szabadság kivételénél is gyakran áthághatatlan akadályokba ütközik, mivel a munkáltatójuk ezzel nem ért egyet.

„A szlovákiai alkalmazottak harmada panaszkodik arra, hogy a munkája miatt szinte már semmi másra nem jut ideje. A felmérések szerint a legnagyobb nyomás az iparvállalatoknál dolgozó, vezető beosztású alkalmazottakra hárul, a munkahelyi stressz azonban mára szinte az összes ágazatban egyre nagyobb gondot okoz” – mondta el lapunknak Lenka Buchláková, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság elemzője.

Kizsigerelt alkalmazottak

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint a szlovákiai alkalmazottak tavaly hetente átlagosan 41 órát dolgoztak, az egyes ágazatok között azonban látványos különbségek vannak. „A járvány miatt például tavaly az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokban dolgozók heti munkaideje meghaladta a 47 órát is. Több mint 46 órás heti munkaidőt mértek azonban a mezőgazdasági dolgozóknál, és az átlagosnál több időt töltenek munkával az építőiparban, a bányaiparban, a közlekedésben és a raktározásban dolgozók is” – mondta el Buchláková. Szerinte a lista végén az energiaiparban, az oktatásügyben és a közigazgatásban dolgozók állnak, ahol az átlagos heti munkaidő 40 óra alatt mozog. „Nem árt azonban hozzátenni, hogy a munkában eltöltött idő nem feltétlenül áll arányban a teljesítménnyel, vagyis a rövidebb munkaidő nem azt jelenti, hogy az adott ágazatban dolgozókra kevesebb feladat hárulna” – figyelmeztet Buchláková.

Rövidített munkahét?

A munkahelyi stressz és a munkában eltöltött idő csökkentéséhez hozzájárulhat a munkanapok számának a csökkentése is, amit már több európai országban is kipróbáltak. „Az eredmény azonban felemásra sikeredett. Franciaországban például 2002 óta átálltak a 35 órás munkahétre. A munkáltatóknak emiatt megugrottak a költségeik, hiszen több túlórát voltak kénytelenek fizetni, miközben a termelékenység nem nőtt. Több ágazatban ráadásul nem engedhetik meg maguknak, hogy rövidebb munkahetet vezessenek be, hiszen a termelésük folyamatos” – állítja Buchláková.

Elmaradt üdülés

Az alkalmazottaknak azonban nem csupán a munkahelyi stressz, a hosszú munkaidő és a szigorú munkáltatók okoznak fejfájást. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a szlovákiai családok 35 százaléka, vagyis nagyjából minden harmadik család akkor sem engedhet meg magának legalább évente egyszer egy egyhetes üdülést, ha a szülők ki is veszik a szabadságukat. Az üdülésre ugyanis egész egyszerűen nem marad pénzük. Buchláková szerint mindez nagyjából 1,9 millió embert érint.