<p>Nem tudni, miből fogja finanszírozni az állam a jövőben az úthálózat bővítését. A kormány az adósságplafonról szóló alkotmánytörvény megváltoztatásával szerezne pénzt, szakértők szerint viszont van olcsóbb megoldás is. Egyezség nélkül veszélybe kerülhet a déli R2-es út építése is.</p>
Nincs miből R2-est építeni
Az elmúlt napokban heves vita alakult ki arról, hogy kell-e folytatni az R2-es gyorsforgalmi utat vagy sem. Míg a pénzügyminisztérium elemzői ellenzik a projektet, addig a Híd vezette közlekedési tárca prioritásként kezeli. Viszont még akkor sem biztos, hogy megépül az R2-es, ha sikerül is megegyezni a projekt folytatásáról, jelenleg ugyanis erre és semmilyen más jelentősebb közlekedési projektre sincs pénz.
A közlekedési tárca az adósságplafonról szóló törvény módosításával akar anyagi forrásokat szerezni, még akkor is, ha ez növelné a költségvetési hiányt. A tervezetről szeptemberben fog tárgyalni a parlament. „A közlekedési projektekre elkülönített uniós források már el lettek költve, a minisztérium pedig nem akarja terhelni az állami költségvetést az oktatásügy vagy az egészségügy kárára” – magyarázta lapunknak Karolína Ducká, miért tartják fontosnak az alkotmánytörvény módosítását.
Gál Zsolt közgazdász meggyőződése, hogy az úthálózat fejlesztésére a költségvetési hiány növelése nélkül is előteremthető jelentősebb összeg. „Közhely, hogy gond van az uniós alapok merítésével, egy adott tagállam saját prioritásai szerint jórészt maga dönthet arról, milyen területekre mennyit költ. Ha annyira fontos az infrastruktúra, irányítsanak oda több pénzt” – állítja Gál.
A közlekedési tárca hipotetikusnak nevezi a felvetést. „Az uniós alapok átcsoportosításába az Európai Bizottságnak is bele kell egyeznie, amely az infrastruktúra terén inkább a tartósan fenntartható közlekedést támogatja, mint a vasúti, a vízi vagy a tömegközlekedés” – állítja Ducká. Gál szerint az állam azzal is spórolhatna pénzt az útépítésre, ha az utak alatti telkeket nem építési telkekként vásárolná fel a kisajátítás során, mint most, hanem szántóföldként, ahogy eredetileg be vannak írva a kataszterbe. „Ez nem azt jelenti, hogy a tulajdonosokat ne illetné meg a piacinál magasabb vételár a kisajátításnál, de azért az mégsem járja, hogy valakinek a telkét hússzoros vagy ötvenszeres áron vásárolja fel az állam” – mondta Gál. Erre a felvetésre nem reagált a tárca.
Hétfőn az R2-es építéséért helyi civilek útblokádot szerveztek Osgyánnál, a hónap végén több gömöri szakaszon is tüntetést szerveznének az elégedetlen helyiek.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.